Turul SZMSZ

A Turul SZMSZ hatályos szövege PDF formátumban letölthető ITT!

A Turul folyóirat szervezeti és működési szabályzata

A.) Általános rendelkezések:

  1. A Turul folyóirat meghatározása, célja:
    1. A Turul folyóirat (a továbbiakban mint „Turul illetve „folyóirat”) egy rendes időközönként, nyomtatott és digitális formában egyaránt megjelenő, magyar nyelvű folyóirat, melyet a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (a továbbiakban mint „MHGT” illetve „Társaság”) 1883-ban alapított, „a magyar történelem társtudományainak (…) valamint a magyar családok történetének okleveles alapon való művelése, fejlesztése és terjesztése céljából”.1
    2. A Turul célja elsődlegesen: a történelmi segédtudományok körébe tartozó tudományos közlemények, szakmai hírek közlése; másodlagosan: az MHGT működésére vonatkozó hírek, közlemények (társulati hírek, beszámolók) megjelentetése.
    3. Az 1883. évi célkitűzéseknek megfelelően, a folyóiratban közölhetők különösen:
      1. egyes magyar családok történetével és nemzedékrendjével foglalkozó értekezések;
      2. címertani értekezések, címerek és címerlevelek hasonmásai, hatóságok és testületek (egykori és jelenleg használt) címereinek ismertetései;
      3. műemlékeken vagy sírköveken előforduló címerek, genealógiai adatokat tartalmazó feliratok (epigráfiai emlékek) ismertetései;
      4. oklevéltani értekezések, oklevelek hasonmásai;
      5. pecséttani cikkek, pecsétek hasonmásai;
      6. magyarországi, főként ismeretlen érmek (amennyiben veretükön címer fordulna elő), továbbá ún. családi érmek ismertetései;
      7. levéltárak ismertetése s ezekkel összefüggő kérdések;
      8. általában a történeti segédtudományok körébe vágó értekezések, közlemények,
      9. valamint ilyen tárgyú hazai és külföldi szakmunkák ismertetése és bírálata,
      10. továbbá ugyanezen szakokba vágó kérdések és feleletek,
      11. és egyéb történettudományi és történelmi könyvészeti hírek.2
    4. A Turul folyóirat az MHGT hivatalos közlönye, mely ennélfogva, a tudományos közleményeken túlmenően, az MHGT ügyeiről, testületi üléseiről és rendezvényeiről is tartalmaz beszámolókat. A folyóirat ezen közlöny-jellegét tükrözi alcíme: „A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye”.3
    5. A folyóirat általánosságban is figyelemmel kíséri a történeti segédtudományok (elsősorban hazai) mozgalmait.4
  2. Az MHGT Turul folyóirathoz fűződő jogai és azok biztosítása:
    1. A Turul folyóirat, és az ahhoz fűződő mindennemű (eszmei és anyagi természetű) jog, elidegeníthetetlenül, csakis és kizárólag a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot illeti meg.
    2. Az MHGT, mint a Turul alapítója és kiadója, a folyóirattal kapcsolatos mindennemű jogot, különös tekintettel az alapítói és kiadói jogokra, valamint a folyóirat-példányokra vonatkozó tulajdonjogra, csakis saját hatáskörében gyakorolja.
    3. Az MHGT ezen joggyakorlatának konkrét módját, jelen Turul szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: „Turul SZMSZ”5) állapítja meg.
    4. Mivel a Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés – mely a Társaság jogszerű működésének szíve, hajtómotorja – azért minden nagyobb horderejű döntés, mely a Turul folyóirattal, és a Társaság ahhoz fűződő jogaival s azok gyakorlásával kapcsolatos (így jelen Turul SZMSZ megalkotása is), csakis az MHGT Közgyűlését illetheti. Az MHGT Közgyűlésének kizárólagos jogosultsága ezen nagyobb horderejű döntésekre, mindörökre kizárja, hogy a folyóirat feletti rendelkezést, bárki más megszerezze.
    5. Az MHGT Turul folyóirathoz fűződő jogait sosem szabad elidegeníteni, más személyeknek vagy szervezeteknek átjátszani, ideiglenesen vagy tartósan átruházni. A folyóirathoz fűződő jogairól, és azok teljes körű gyakorlásáról, a Társaság semmilyen körülmények között sem mondhat le, a legcsekélyebb mértékben sem. A folyóiratnak a Társaságtól való elidegeníthetetlenségének elve, még vis maior helyzetben is, minden más megfontolással szemben, elsőbbséget élvez. Semmilyen anyagi vagy immateriális természetű tény sem szolgálhat érvül, még a legsúlyosabb helyzetben sem, a folyóirat jogainak elidegenítésére. Efféle súlyos körülmények között, a Társaság (és annak Tagsága) fokozott anyagi áldozatvállalására és munkájára támaszkodva kell a folyóiratot fenntartani. Ha ez nem lehetséges, akkor a folyóirat kiadását ideiglenesen szüneteltetni kell, a kiadást ellehetetlenítő körülmények megszűnéséig.6 A folyóirathoz fűződő jogok teljességének megőrzése tehát magasabb rendű cél, a Társaság számára, mint a folyóirat megjelenésének folytonossága. Semmilyen „gyakorlati szempont” sem írhatja felül ezen elvi megfontolást.
    6. Mivel a Társaság hatályos Alapszabályában (a továbbiakban: „ASZ”)7 megfogalmazott célja a történelem segédtudományainak művelése és terjesztése,8 amelynek a Turul folyóirat, az MHGT alapításától kezdve, elsőrendű eszköze, ezért a Turul folyóiratnak, a Társaságtól való elidegenítése, vagy annak kísérlete, a Társaság céljait a legsúlyosabb mértékben veszélyeztető cselekménynek minősül.9
    7. Az MHGT minden tagja, különösen pedig tisztségviselői, kötelesek őrködni a Társaságnak a Turulhoz fűződő jogai csorbítatlansága fölött. A Társaság tisztségviselői, a folyóirathoz fűződő jogok elidegenítésére vonatkozólag, tárgyalásokat nem folytathatnak, sőt az elidegenítésre vonatkozó célzást sem tehetnek. A Társaságnak sem törvényes képviselője, sem az ő meghatalmazottja, nem tehet, sem írásban, sem szóban, olyan jognyilatkozatot, amely az MHGT Turul folyóirathoz fűződő bárminemű jogának, másik félre való átruházásáról szólna. Az ilyen értelmű jognyilatkozat, eleve semmisnek tekintendő.
    8. Hogyha az MHGT valamely tisztségviselője, a Turul ilyetén elidegenítésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tett, és erről a Társaság valamely tagja10 tudomást szerez, úgy az illető tag, ezen tényről, a Társaság Felügyelőbizottságát, azonnal értesíteni köteles. A Felügyelőbizottság köteles az esetet kivizsgálni, az arra vonatkozó írásbeli bizonyítékokat lehetőség szerint megszerezni és megvizsgálni. Ezen vizsgálat után, a Felügyelőbizottság köteles a Társaság Közgyűlésének összehívását kezdeményezni, arra való hivatkozással, hogy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.11 A Felügyelőbizottság, az ily módon összehívott Közgyűlés elé terjeszti vizsgálatának eredményét. Ez alapján, a Közgyűlés intézkedhet, a Társaságot ért érdeksérelem (vagy annak lehetősége) megszüntetéséről (vagy megelőzéséről), továbbá az azt előidézők felelősségre vonásáról.
    9. Azon esetben, hogyha a Felügyelőbizottság, a fenti módon tudomására jutott, és írásbeli bizonyítékokkal elégségesen alátámasztott értesülés esetén, nem intézkednék a Társaság folyóirathoz fűződő jogai sérelmének kivizsgálásáról és a Közgyűlés fentiek szerinti összehívásáról, akkor az értesüléssel rendelkező tag, köteles és jogosult a legközelebbi Közgyűlés napirendjének kiegészítésére javaslatot tenni, vagy ilyen javaslattétel hiányában is felszólalni azon Közgyűlésen, és nyilvánosan, szóban is ismertetni a Társaságot ért, tudomására jutott jogsérelmet, valamint a Felügyelőbizottság azzal kapcsolatos eljárását. A Közgyűlés ezen értesítésnek megfelelően, teljes eréllyel és szigorral intézkedhet, az eset részletesebb kivizsgálása, az azt előidézők felelősségre vonása, valamint Társaság jogainak megoltalmazása érdekében.
    10. Az MHGT, mint a Turul folyóirat alapítója és kiadója, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (rövidítve: „Mttv.”) 46. §. (9) bekezdése értelmében, a folyóirat impresszumában köteles feltüntetni a kiadó nevét, székhelyét, továbbá a kiadásért felelős személy nevét és a szerkesztésért felelős személy nevét.
      A folyóirat felelős szerkesztője (tehát a szerkesztésért felelős személy), a mindenkori főszerkesztő. A folyóirat felelős kiadója (tehát a kiadásért felelős személy), az MHGT mindenkori törvényes képviselője, vagyis: az MHGT mindenkori elnöke.
      A törvényi rendelkezések betartása, valamint a Társaság érdekeinek védelme érdekében, az MHGT elnöke, a nyomdába adás előtt ellenőrzi minden egyes folyóiratszám borítójának és címlapjának külső és belső oldalait (borító, címlap, kolofon), és azok adattartalmát. A folyóirat csak akkor adható le nyomtatásra, hogyha az elnök ezen ellenőrzést elvégezte, és a nyomtatáshoz az engedélyt megadta.
      A folyóirat impresszumában (az elülső borító belső oldalán, a kolofon részben), az Mttv. fent hivatkozott szakaszának megfelelően, a következőképpen tüntetendők fel a kiadói adatok:
      1. Alapító:
        „A Turul folyóirat alapítója a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság. Alapítva 1883. évben.”
      2. Kiadó:
        Kiadja aMagyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (székhely: [a mindenkori székhely címe])”
      3. Kiadásért felelős személy:
        Felelős kiadó: [a mindenkori elnök neve](MHGT, elnök)
      4. Szerkesztésért felelős személy:
        Felelős szerkesztő: [a mindenkori főszerkesztő neve] (főszerkesztő)
  3. Az MHGT Turul folyóirat ügyében illetékes testületei:
    1. A folyóirattal kapcsolatos döntések meghozása, kizárólag az MHGT keretein belül, a Társaság Alapszabálya értelmében működő testületek elé tartozik. Az ASZ 6. §. (1) bekezdése értelmében: a Társaság döntéshozó szerve a Közgyűlés, az ügyvezetését az Elnökség végzi, a szabályszerű működés felügyeletét a Felügyelő Bizottság (FB) látja el.” Minthogy tehát az ASZ szerint, a Társaság döntéshozó szerve a Közgyűlés, a Turul folyóirattal kapcsolatos mindennemű döntés joga, a szerkesztés és ügyvezetés napi munkáját meghaladó horderejű ügyekben, különösen pedig az elvi jelentőségű ügyekben, az MHGT Közgyűlését illeti.
    2. Ismételten hangsúlyozandó, hogy az MHGT Közgyűlésének kizárólagos döntési joga van, a Turul folyóiratot illető minden nagyobb horderejű kérdésben. Ám az Alapszabály értelmében, végső soron bármilyen (kisebb-nagyobb jelentőségű kérdésben, különösen pedig a Társaságon belül felmerülő viták esetén), a végső szót, csakis a Közgyűlés mondhatja ki.12 Így remélhető, hogy a Közgyűlés döntései – melyek sosem irányulhatnak a Társaság érdekei ellen – mindenkor elsőrendű biztosítékai lesznek annak, hogy a Társaságnak a Turul folyóirathoz fűződő jogai, csorbítatlanul megmaradjanak!
    3. Az MHGT Közgyűlése, mint döntéshozó szerv elé tartozik különösen:
      1. a folyóirat szakmai koncepciójának jóváhagyása;
      2. az MHGT Turul folyóirathoz kapcsolódó joggyakorlatának módját meghatározó, jelen Turul SZMSZ elfogadása (vagy módosítása);
      3. a főszerkesztő és szerkesztőségi tagok személyének megválasztása;
      4. a folyóirat éves munkatervének jóváhagyása;
      5. a folyóiratra vonatkozó (főszerkesztő és pénztárnok által benyújtandó) éves beszámolók jóváhagyása.
    4. Az MHGT Elnöksége, mint ügyvezető szerv foglalkozik a folyóiratot illető hivatalos, financiális és pályázati ügyek vitelével. Az elnökségi ülések között, ezen ügyek napi vitelét az Elnökség illetékes (vagy a maga kebeléből kijelölt) tagjai végzik. A napi ügyvitelt alapesetben a Társaság elnöke (mint önálló törvényes képviselő), valamint a pénztárnok (mint pénzügyi vezető) látja el, a folyóirat főszerkesztőjével szorosan együttműködve.
    5. Az MHGT Elnöksége, mint ügyvezető szerv elé tartozik különösen:
      1. A folyóirattal kapcsolatban, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntésekhez, az összes határozati javaslat előkészítése és előterjesztése;
      2. a folyóirat éves munkatervének előzetes jóváhagyása és Közgyűlés elé terjesztése (végleges jóváhagyásra).
      3. Az Elnökség saját hatáskörében hagyja jóvá az egyes folyóirat-számok tartalomjegyzékét (a főszerkesztő előterjesztésére) – figyelembe véve a Közgyűlésen elfogadott éves munkatervet.
    6. Az MHGT Felügyelőbizottsága, mint felügyeleti szerv, éves ellenőrző ülésein megvizsgálja, hogy a Turul folyóirat körüli munkafolyamatok, valamint financiális- és jogügyletek, az MHGT Alapszabályában, valamint a jelen Turul SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően mentek-e végbe az elmúlt (vizsgálandó) időszakban. Erről szóló jelentésüket, az éves ellenőrző ülés jegyzőkönyvében (külön pontban) összegzik. A Felügyelőbizottság, ezen éves jelentését (mint az ellenőrző ülés jegyzőkönyvét), a szokott módon, a rendes Közgyűlésen terjeszti elő.
    7. A folyóirat szerkesztésével és kiadásával legszorosabban kapcsolatos tudományos és adminisztratív tevékenységek ellátására, a Társaság önálló Turul Szerkesztőséget (a továbbiakban: Szerkesztőség) hoz létre. A Szerkesztőség vezetője a főszerkesztő, tagjai pedig a szerkesztőségi tagok, akik megbízatásukat az MHGT Közgyűlésétől határozatlan időre nyerik. A főszerkesztőnek (az alább részletezett módon) kiemelt beleszólása van a Szerkesztőség személyi összetételének, valamint a folyóirat szakmai irányvonalának a meghatározásába. A munkafolyamatokat a főszerkesztő koordinálja, aki az Elnökséggel szorosan együttműködik, valamint a Közgyűlések alkalmával a Szerkesztőség terveit illetően előterjesztéseket tesz, és a Szerkesztőség munkájáról beszámolni tartozik, az alább részletezett módon. A Szerkesztőség tagjai munkájukat önállóan végzik, azért anyagi ellenszolgáltatást az MHGT részükre nem nyújt. A Szerkesztőség tagjai, tetszésük szerinti formában, helyen és időpontban, értekezleteket tarthatnak, a főszerkesztő vezetésével; ezen értekezletekről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt készíteni nem kötelesek, és az ilyen munka-megbeszéléseken elhangzottakról sem írásos, sem szóbeli beszámolásra nem kötelezhetők. Hogyha a Szerkesztőség munkáját illető valamely részletkérdésben, az MHGT valamely testülete vagy tagja, tájékoztatást vagy állásfoglalást kér, azt a főszerkesztő köteles, írásban megadni. Abban az esetben, hogyha a Szerkesztőséggel kapcsolatos tájékoztatást vagy állásfoglalást az MHGT Közgyűlése vagy Elnöksége igényelte, a főszerkesztő válaszát 15 naptári napon belül köteles, írásban benyújtani, a kérelmező testülethez címezve.
    8. A Szerkesztőség feladatai, tevékenységei:
      1. A Szerkesztőség tagjai átveszik, megjelentethetőség szempontjából elbírálják, lektorálják, szerkesztik, korrigálják a beérkező kéziratokat, valamint az esetleg szükséges javítások tekintetében, a szerzőknek javaslatokat fogalmaznak meg;
      2. összeállítják és nyomdába adják a kész folyóirat-számokat;
      3. részt vesznek a folyóirat Internetes oldalának szerkesztésében, a folyóiratszámok online közzétételében;
      4. és részt vesznek minden olyan tevékenységben, ami a folyóirat tartalmi összeállításával kapcsolatos.
      5. A Szerkesztőség tagjai őrködnek a folyóirat szakmai színvonala felett, annak érdekében, hogy a folyóirat tudományos presztízse és akadémiai akkreditációja megmaradjon.
      6. A Turul Szerkesztőség, munkáját, tudományos tekintetben, minden részrehajlástól mentesen, tudományos objektivitással köteles végezni.
    9. A folyóirattal kapcsolatos döntések módja, szavazati arányok megállapítása:
      1. Az MHGT Alapszabály szerinti testületei (Közgyűlés, Elnökség, Felügyelőbizottság), döntéseiket az Alapszabályban foglaltaknak megfelelő módon (nyílt vagy titkos szavazással) hozzák meg. Az egyes, folyóiratot és Szerkesztőséget érintő döntések elfogadásához szükséges szavazati arányokat, jelen Turul SZMSZ, az alábbiakban tartalmazza.
      2. A Turul Szerkesztőség értekezletein formális, jogilag kötelező erejű döntések nem születnek, hanem az esetleges döntések és nézetkülönbségek, a történészi szakmai etika íratlan szabályai szerint hozandók meg és rendezendők. Mivelhogy a Szerkesztőség munkáját a főszerkesztő vezeti, az egyeztetések, illetve esetleges viták során, a főszerkesztő moderátori szerepet tölt be, és ha a vitatott kérdésnek nincs objektív megoldása, végső soron a főszerkesztő szava dönt.
    10. Az úgynevezett Turul Szerkesztőbizottságot, mely a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által, a folyóirat kiadásának felügyeletére létrehozott, trilaterális szerv volt, az MHGT, mint a folyóirat immár egyedüli kiadója, megszűntnek tekinti és nyilvánítja. Az MHGT ugyancsak érvénytelennek tekinti a folyóirattal kapcsolatban, a mondott három szervezet között létrejött összes, 2023. március 20-a előtt kötött megállapodást, különös tekintettel a Budapesten, 1992. május 31-én kelt „Pro Memoria” kezdetű okmányra. A folyóirathoz fűződő kiadói (és mindennemű egyéb) jogok gyakorlására, ennélfogva kizárólag az MHGT és annak testületei jogosultak.13

B.) Személyi ügyek, felelősségi körök:

  1. Főszerkesztő:
    1. A Turul Szerkesztőség vezetője, a folyóirat első embere, a főszerkesztő.
    2. A főszerkesztő feladata:
      1. a folyóirat szakmai koncepciójának és küldetésnyilatkozatának megfogalmazása (az Elnökséggel együttműködve);
      2. a folyóirat közlési szabályzatának összeállítása;
      3. a folyóirat éves munkatervének elkészítése;
      4. az előző tárgyévről éves szakmai beszámoló készítése;
      5. az egyes folyóirat-számok tartalmi összeállítása;
      6. a teljes szerkesztőségi munka, szerkesztési munkafolyamat vezetése;
      7. közvetítés és tájékoztatás a szerkesztésben részt vevő személyek, intézmények és testületek között;
      8. a folyóirat finanszírozási pályázatainak összeállítása (különös tekintettel azok szakmai részére), a pályázatok megvalósításában való részvétel;
      9. a kézirat tördelésének és nyomdai leadásának irányítása;
      10. a nyomdából kikerülő folyóirat-példányok átvételében való részvétel (a nyomdai munka minőségének ellenőrzése).
      11. A folyóiratot a főszerkesztőnek olyan módon kell szerkeszteni, hogy annak szakmai presztízse, akadémiai akkreditációja (tudományos minősítése), továbbra is fennmaradjon.
    3. A főszerkesztő megválasztása:
      1. A Turul folyóirat főszerkesztőjét az MHGT Közgyűlése, kétharmados szótöbbséggel, határozatlan időre választja meg. A főszerkesztő megválasztása titkos szavazással történik.
      2. Főszerkesztővé csak az MHGT rendes tagja választható. A főszerkesztő Közgyűlésen való megválasztásakor csakis az MHGT rendes tagjai szavazhatnak, és a jelölési időszak során is csak a rendes tagok adhatnak le jelöléseket a főszerkesztő személyére.
      3. A főszerkesztőnek, és a főszerkesztői tisztségre jelölt személy(ek)nek, megfelelő tudományos képesítéssel, tudományos publicisztikai tapasztalattal és szakmai elismertséggel kell rendelkeznie. Célszerűen tehát történettudományi (egyetemi) doktori fokozattal, továbbá tudományos folyóirat-szerkesztési tapasztalattal, valamint értékelhető tudományos életművel (publikációs listával) kell rendelkeznie. A jelölt szakmai alkalmasságát azonban nem előzetes (a priori) követelmények döntik el, hanem az MHGT Közgyűlésének kell, szabad belátása szerint, megítélnie.
      4. Hogyha a főszerkesztői poszt üresedésben van, az új főszerkesztő személyére az MHGT tagsága és Elnöksége, határozatilag jogosult jelölte(ke)t állítani, az MHGT Közgyűlése számára, az alábbi módon.
      5. A főszerkesztői poszt üresedése esetén, az Elnökség köteles írásbeli felhívást intézni a Társaság rendes tagjaihoz, hogy tegyenek javaslatot a főszerkesztő-jelöltek személyére. Az Elnökség e felhívást legkésőbb a jelöltek állításáról határozó elnökségi ülés előtt 30 naptári nappal köteles megtenni (javaslattételi időszak).
      6. A Társaság rendes tagjainak főszerkesztő személyére vonatkozó javaslattétele akkor tekinthető érvényesnek, hogyha az a Társaság valamely rendes tagjára vonatkozik, akinek kiléte a javaslatból egyértelműen megállapítható. A javaslatot részletes indoklással kell ellátni, melyben fel kell tüntetni a jelölt tudományos fokozatát, munkahelyét és beosztását, valamint főbb publikációinak listáját. Abban az esetben, hogyha a javaslatból a javaslatot tevő és javasolt személy kiléte nem állapítható meg, illetve ha a javaslat nem tartalmaz megfelelő indoklást, a javaslat formailag hibásnak, és ezért érvénytelennek tekintendő. A javaslat formai érvényessége az azt leadó rendes tag felelőssége.
      7. Az Elnökség tagjai, a főszerkesztő személyére, csakis a többi rendes taggal egyező módon, az ülést megelőző javaslattételi időszakban tehetnek, írásbeli javaslatot; megfelelő indoklással ellátva azt. Az elnökségi ülés alkalmával, bárki által tett ad hoc javaslat érvénytelen (akár tartozik hozzá indoklás, akár nem).
      8. Abban az esetben, hogyha valamely rendes tag több személyt is javasolni kíván a főszerkesztői posztra, minden javaslatot külön-külön okmányként kell megszerkesztenie és megfelelő adatokkal s indoklással ellátnia.
      9. A javaslatokat a Társaság központi e-mail címére, a főtitkár részére kell elküldeni; vagy pedig kinyomtatott formában, a főtitkárnak személyesen átadni.
      10. Az Elnökség köteles a rendes tagoktól beérkezett javaslatokat, az ügyben döntő ülésén jegyzőkönyvileg felsorolni, a javaslatok teljes szövegét a Társaság Levéltárában megőrizni, és az ülésen megfontolni.
      11. Jelöltállító ülésén, az Elnökség, kellően megfontolván a beérkezett javaslatokat, határozatilag egy vagy több főszerkesztő-jelöltet állíthat. Ez úgy történik, hogy minden egyes beérkezett, formailag hibátlan javaslatról, külön-külön szavaz az Elnökség, nyílt szavazással. Mindazon jelölések, amelyeket az Elnökség egyhangúlag (azaz: NEM szavazat nélkül) elfogad, a Közgyűlés elé terjesztendők. A szavazás egyhangú lehet akkor is, ha egyes jelenlévő Elnökségi tagok tartózkodnak. Az így elfogadott jelöléseket, az Elnökség határozatilag a következő Közgyűlés elé terjeszti; azon feltétel kitétele mellett, hogy a határozatilag megállapított jelöltek közül azok esetében, akik a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) munkatársai, a jelölés tényleges Közgyűlés elé bocsátásához, az MNL főigazgatójának hozzájárulását kikéri.
      12. Tudniillik abban az esetben, hogyha az MHGT Elnöksége által állított főszerkesztő-jelöltek valamelyike a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) munkatársa, az MHGT Elnöksége köteles az illető jelölt (vagy jelöltek) nevét (vagy névsorát), az MNL főigazgatójának, előzetes jóváhagyásra, írásban benyújtani. Az MNL főigazgatója, 10 munkanapon belül köteles, ugyancsak írásban választ adni, hogy a hozzá írásban eljuttatott jelölt(ek) főszerkesztői megbízatásához hozzájárul-e.
        Hogyha az MNL főigazgatója, valamely személy(ek) megbízatásához nem járul hozzá, akkor azon jelölés(eke)t az MHGT Elnöksége nem terjesztheti az MHGT Közgyűlése elé.
        Hogyha a főigazgató valamely, fentiek szerint jóváhagyásra benyújtott jelölés(ek)re támogatólag válaszol, akkor a jelölt(ek) az MHGT Közgyűlése elé terjeszthető(k).
        Hogyha az MNL főigazgatója 10 munkanapon belül nem válaszol az MHGT jelölés(eke)t tartalmazó megkeresésére írásban, azt az MHGT, az MNL részéről visszavonhatatlan beleegyezésnek tekinti; tehát ez esetben az MHGT Elnöksége, az MHGT Közgyűlése elé terjesztheti, az illető jelölte(ke)t.
        Az MNL főigazgatójának ezen véleményezési és egyetértési joga, csakis olyan jelölt(ek)re vonatkozik, aki(k) az MNL (vagy annak valamely tagintézményének) munkatársa(i); tehát aki(k) az MNL-lel (vagy tagintézményeivel) munkaviszonyban áll(nak).
        Az MNL főigazgatója, egyszer megadott hozzájárulását többé már nem vonhatja vissza, mindaddig, amíg az illető személy a Turul folyóirat főszerkesztői posztjára jelöltként szerepel, vagy a folyóiratnak már ténylegesen megválasztott főszerkesztője. Az MHGT minden efféle, utólagos visszavonást és vélemény-módosítást, semmisnek tekint.
      13. Hogyha az MNL főigazgatója, az előbbi pontban írt módon, az egyetlen főszerkesztő-jelöltet elutasította, tehát érvényes jelölés nem maradt, akkor az MHGT Elnöksége a teljes javaslattételi és jelölési procedúrát újrakezdve, újabb jelölt(ek)et állít. Ha pedig az új jelölt(ek) között megtalálható(k) az MNL munkatársa(i), ezen jelölés(eke)t is, a fentiek szerint, az MNL főigazgatójának kell előzetesen jóváhagynia.
      14. Időközben a főtitkár minden egyes jelöltnek értesítést küld arról, hogy őt/őket az MHGT Elnöksége a főszerkesztői posztra jelölte, s megkérdezi a jelölteket, hogy a jelölést elfogadják-e. A jelöltek tartoznak ezen megkeresésre azonnal (de legkésőbb 15 naptári napon belül) válaszolni. Hogyha a jelölttől a megkeresésre, a főszerkesztő-választó Közgyűlésig nem érkezik válasz, akkor úgy tekintendő, hogy az illető a jelölést NEM fogadta el.
      15. A jelöltállító elnökségi üléshez képest 60 napon belül megtartandó a főszerkesztő-választó Közgyűlés. Ezért az elnök, a jelöltálló elnökségi ülést követően, mihamarabb intézkedik a mondott Közgyűlés összehívásáról.
      16. Miután pedig a főszerkesztő-választó Közgyűlést az elnök összehívta; valamint mindazon jelöltekhez, akik esetleg az MNL munkatársai volnának, az MNL főigazgatójának írásbeli (vagy hallgatólagos) hozzájárulását megszerezte; továbbá a jelöltektől a jelölés elfogadására vonatkozó tényleges igenlő visszajelzést is megkapta; az Elnökség írásban tudatja a Társaság tagjaival a fennmaradt jelöltek névsorát, mellékelve a jelöltállító elnökségi ülés jegyzőkönyvét is. Mindennek a mondott Közgyűlés előtt meg kell történnie.
      17. A főszerkesztő-választó Közgyűlés alkalmával kerül sor a főszerkesztő megválasztására. E Közgyűlésen, a tisztújító Közgyűléshez hasonlóan, levezető elnököt kell választani, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással.14 Ezután, a főszerkesztő megválasztása előtt, a Közgyűlés levezető elnöke ismerteti a jelöléseket, valamint egyenként bemutatkozó felszólalásra kéri a jelenlévő főszerkesztő-jelölteket. Ezt követően kerül sor a titkos szavazásra (illetve szavazási fordulókra), amihez tehát mandátum-vizsgáló és szavazatszámláló bizottság felállítása szükséges.15
      18. Abban az esetben, hogyha csak egyetlen főszerkesztő-jelölt van, egyfordulós, titkos szavazást kell tartani. A szavazásra bocsátandó kérdés: Megbízza-e a Közgyűlés az illető (egyetlen jelöltet) a Turul folyóirat főszerkesztői teendőinek ellátásával?” A főszerkesztő megválasztásához az IGEN szavazatok négyötödös többsége szükséges. Ha az egyetlen jelölt, nem kap felhatalmazást a főszerkesztői feladatok ellátására, a főszerkesztő-választás eredménytelenül zárul; és a Közgyűlést követően, a javaslattételi/jelölési folyamat, teljes egészében újrakezdendő (megismételendő).
      19. Abban az esetben, hogyha a főszerkesztői posztra több jelölt is van, akkor két (vagy szükség esetén még több) fordulós, titkos szavazást kell tartani. Az első forduló alkalmával felteendő kérdés: A jelöltek közül melyik személyt kívánja a Közgyűlés megbízni a Turul folyóirat főszerkesztői teendőinek ellátásával?” A titkos szavazás során minden rendes tag, csakis egyetlen jelöltre adhat le, egyetlen szavazatot. (Több jelöltre leadott, többes szavazat érvénytelennek számít.) Amelyik jelölt ezen első szavazási forduló során a legtöbb szavazatot kapta, azt lehet a második szavazási fordulóra tovább bocsátani. Abban az esetben, hogyha az első fordulóban, a jelöltek között, a szavazás első helyezettje tekintetében, holtverseny alakul ki, az első szavazási fordulót, immár csak a holtversenyben első jelöltek tekintetében, mindaddig kell ismételni, amíg valamelyik jelölt nem szerzi meg egyedül a legtöbb szavazatot. Mindenesetre a legtöbb szavazatot kapó, egyetlen jelölt kerül tovább a második szavazási fordulóba. A második szavazási fordulót, melyben tehát csak egyetlen [az első forduló(k)ból győztesként kikerült] személy vesz részt jelöltként, pontosan úgy kell végrehajtani, ahogy az előző pontban írva van.
      20. A főszerkesztő-választó szavazás kezdete előtt, valamint annak egyes fordulói között, lehetőséget kell adni a jelölteknek arra, hogy ha akarnak, a jelöltségtől visszalépjenek. Az erre vonatkozó kérdést a levezető elnöknek kell feltennie, minden egyes szavazás előtt. A kérdés megtörténtét, valamint az esetleges visszalépéseket, a Közgyűlés jegyzőkönyvében, minden esetben rögzíteni kell.
      21. A főszerkesztő-választás eredménye, s így az új főszerkesztő személye, a Közgyűlés jegyzőkönyvében rögzítendő.
      22. A főszerkesztő, a megválasztását követő naptól foglalja el posztját.
    4. A főszerkesztő megbízatása megszűnhet:
      1. lemondással:
        lemondás esetén a főszerkesztő lemondó nyilatkozata az elnöknek címzendő, mégpedig a Társaságnak a főtitkár által kezelt, központi e-mail címére; a lemondást az elnök mindenképpen köteles elfogadni, és erről a leköszönt főszerkesztőnek formális visszajelzést küldeni;
      2. visszahívással:
        a főszerkesztő visszahívására csak a Közgyűlés jogosult, az alább írt módon;
      3. elhalálozással:
        a főszerkesztő halála esetén, a főszerkesztői szék megüresedését, az Elnökség hivatalból állapítja meg, és intézkedik annak mielőbbi betöltéséről;
      4. a Társaságból való kilépéssel:
        mivel a folyóirat főszerkesztőjével szemben követelmény, hogy a Társaság rendes tagja legyen, azért hogyha írásbeli nyilatkozatával kilép a Társaságból, a nyilatkozattétellel egyidejűleg főszerkesztői megbízatása is megszűntnek tekintendő.
    5. A főszerkesztő visszahívása:
      1. Abban az esetben, hogyha a főszerkesztő munkájával kapcsolatban érdemi kifogás merül fel, a Társaság bármely Tagja panasszal fordulhat az Elnökséghez, amely köteles a panaszról értesíteni a főszerkesztőt, és a panaszt alaposan kivizsgálni, majd az esetleg feltárt problémákat, a főszerkesztővel együttműködve orvosolni.
      2. Hogyha olyan súlyos kifogások merülnek fel a főszerkesztővel kapcsolatban, melyek visszahívását tehetik szükségessé, az MHGT bármely rendes tagja indítvánnyal fordulhat a Közgyűléshez, kérve a főszerkesztő visszahívását. Ezen indítvány a Társaság központi e-mail címére, az elnöknek küldendő. Az indítványhoz részletes indoklást, tehát a főszerkesztő alkalmatlanságát tételesen bebizonyító érvelést (és megfelelő bizonyítékokat) kell csatolni.
      3. Az efféle indítványról, annak beérkezése után, az elnök azonnal köteles értesíteni a főszerkesztőt, megfelelő tájékoztatást kérve, az Elnökség számára.
      4. A visszahívásról szóló indítványt, az Elnökség következő évközi ülésén tárgyalja, és megfontolja, hogy az formailag helytálló-e, és hogy a benne foglalt indokok (és az azokat alátámasztó bizonyítékok) elégségesnek tűnnek-e a főszerkesztő elmozdításához. Az Elnökség ezután, kétharmados szótöbbséggel, határozatot hoz arról, hogy az indítvány a Közgyűlés elé bocsátható-e, avagy sem. (Az indítvány csak akkor kerülhet a Közgyűlés elé, hogyha az Elnökség jelenlévő tagjainak legalább kétharmada ezt támogatja.) Az indítványt tevő tagot az Elnökség 15 napon belül értesíti döntéséről.16
      5. Abban az esetben, hogyha az Elnökség a visszahívásról szóló indítványt elutasította, az indítványt tevő tag, a következő rendes Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért (az Elnökség döntésével szemben). Az erre irányuló kérelmet a Közgyűlésnek kell címezni, és a főtitkárhoz eljuttatni.
      6. Abban az esetben, hogyha a visszahívási indítványnak az Elnökség helyt adott, az indítványt a soron következő (szükség esetén rendkívüli jelleggel összehívható) Közgyűlésen ismertetni kell. A Közgyűlés, a visszahívási indítvány ismertetése után, megtárgyalja azt, majd dönt arról, hogy helyt ad-e az indítványnak? A visszahívási indítvány elfogadásához a leadott, érvényes IGEN szavazatok háromnegyedes többsége szükséges. Ha a Közgyűlés a visszahívási indítványt elutasította, akkor a főszerkesztő, továbbra is megmarad hivatalában, változatlanul határozatlan ideig.
      7. Abban az esetben, hogyha a Közgyűlés a visszahívási indítványnak helyt adott, nem szűnik meg automatikusan a főszerkesztő megbízatása, hanem ugyanazon Közgyűlésen, külön bizalmi szavazás tartandó. A bizalmi szavazás titkos, és a felteendő kérdés: Visszavonja-e a Közgyűlés a Turul folyóirat jelenlegi szerkesztőjének megbízatását?” A főszerkesztő visszahívásához a leadott, érvényes IGEN szavazatok négyötödös többsége szükséges. Hogyha ezen bizalmi szavazás által a főszerkesztő megbízatása megszűnik, akkor az Elnökség intézkedik a poszt mielőbbi betöltéséről. Ellenkező esetben a főszerkesztő továbbra is posztján marad, ám ez esetben a Közgyűlés jegyzőkönyvileg figyelmezteti teendőinek megfelelő ellátására. A figyelmeztetésről szóló jegyzőkönyvi kivonatot, a főszerkesztő részére, a főtitkár köteles 15 napon belül eljuttatni.
    6. A főszerkesztői szék, üresedése esetén, ideiglenes jelleggel nem tölthető be!17 Az MHGT tagjainak vagy testületeinek erre irányuló javaslatai semmisnek tekintendők. Ezért a Társaságnak, különösen pedig az Elnökségnek és Közgyűlésnek, igyekeznie kell, hogy a főszerkesztői szék üresedésekor, minél előbb végigvigye a főszerkesztő megválasztásának, fentebb leírt, rendes folyamatát!
    7. Mivel a Turul Szerkesztősége voltaképpen tudományos műhely, fontos, hogy a főszerkesztő azt úgy vezesse, hogy az ott folyó munka, a tudományos élet szereplői számára vonzó legyen, s ahhoz szerkesztőségi tagnak és szerzőnek olyan személyeket tudjon megnyerni, akik nemcsak érdemben támogatni tudják a szerkesztés munkáját, hanem idővel a főszerkesztő utódául is szolgálhatnak. Vagyis kívánatos, hogy a főszerkesztő, a Szerkesztőségbe bevonja és mintegy kinevelje azt a személyt vagy személyeket, akik később a folyóirat főszerkesztői székének betöltésére alkalmasak és készek lehetnek. A fentiek értelmében, a leköszönt főszerkesztő, hogyha megbízatása lemondással vagy visszahívással szűnik meg, továbbra is rendes tagja marad a Társaságnak; s mint ilyen, jogosult a következő főszerkesztő személyére írásbeli javaslatot (vagy akár javaslatokat) tenni. Az Elnökségnek, jelöltállító ülésén, kellő figyelemmel kell megvizsgálnia ezen javaslatokat.
    8. A főszerkesztő személyének megállapítására vonatkozó fenti rendelkezések veleje, melyet a Társaság tagjainak és tisztségviselőinek mindenkor eszükben kell tartaniuk: hogy nem lehet egyéni hiúság, pillanatnyi személyes- vagy klikk-érdekek szerint betölteni (vagy megüresíteni) a Turul folyóirat főszerkesztői posztját! Ezért nem az Elnökség, hanem a Társaság egyeteme, tehát Közgyűlése elé tartozik a főszerkesztő megválasztása és visszahívása. Ami ugyanis minden egyéni megfontolással szemben elsőbbséget élvez: a folyóirat stabilitása, szakmai színvonalának fenntartása. Ezt szűk körben meghozott, elvtelen-koncepciótlan, ad hoc személyi döntésekkel, csak rombolni lehetne – aminek jelen szabályozással, egyszer s mindenkorra elejét vettük.
    9. Megköveteljük, hogy a főszerkesztő, már csak mint az MHGT rendes tagja is, munkájában, döntéseiben, szem előtt tartsa az MHGT érdekeit, és a Társaság testületeivel és tagjaival harmonikusan együttműködjön!18 Minthogy a Turul az MHGT közlönye, annak főszerkesztője az MHGT egyik fő reprezentánsa; e felelősség tudatában, és ezen állásához illő méltósággal járjon el!
  2. Szerkesztőségi tagok:
    1. A szerkesztőségi tagok, szakmai hozzáértésükkel és munkájukkal segítik a főszerkesztőt a folyóirat szerkesztésében. Szerkesztőségen belüli feladatkörüket, és a munkamegosztás módját, elsősorban a főszerkesztő szabja meg, másodsorban pedig maguk a Szerkesztőség tagjai, egymás között megállapodva az egyes részfeladatok elosztásáról.
    2. A szerkesztőségi tagok feladata:
      1. tettel és tanáccsal közreműködni a folyóirat szerkesztésében, a szerkesztőségi munka minden, főszerkesztő által rájuk bízott részfeladatában,
      2. részt venni a főszerkesztő által kezdeményezett szerkesztőségi értekezleteken,
      3. megfelelő adatokkal segíteni a főszerkesztőt, az általa készítendő munkatervek, pályázatok és beszámolók összeállításában,
      4. az MHGT testületeinek felkérésére, tájékoztatást és tanácsot adni, az általuk ellátott szerkesztőségi feladatok tekintetében.
    3. A szerkesztőségi tagok megválasztása:
      1. Mivel a folyóirat főszerkesztője – aki megbízatását az MHGT Közgyűlésétől kapja – végzi a legtöbb munkát a Szerkesztőségben, és ő felel a folyóirat körüli szakmai és adminisztratív feladatok túlnyomó részéért, így biztosítani kell számára annak lehetőségét, hogy munkatársait, tehát a szerkesztőségi tagokat, saját maga válassza meg. Ezáltal nem csorbul a Társaságnak a folyóirat feletti szuverenitása, hiszen a főszerkesztő személyének megváltoztatásával, és még inkább a hivatalban lévő főszerkesztővel való egyeztetéssel, lehetősége van a Szerkesztőség összetételében változásokat előidézni. Azonban a Szerkesztőség összeállítására és megváltoztatására vonatkozólag, a kezdeményezés joga, a főszerkesztő részére biztosítandó. Ellenkező esetben, megint csak a folyóirat szakmai stabilitása szenvedne csorbát, ugyanis a kifejezetten a főszerkesztő akarata ellenére delegált szerkesztőségi tagok, magától értetődően, olyan feszültségeket idéznének elő a Szerkesztőségben, melyek – súlyos esetben – vagy a főszerkesztő lemondását, vagy pedig a szerkesztőségi kollektíva felbomlását, és a munkamorál leromlását idéznék elő.
      2. A szerkesztőségi tagjainak összlétszáma tekintetében felső korlát nincs, ám a munka irányíthatósága szempontjából nem ajánlott, hogy egyszerre 20 főnél több szerkesztőségi tag legyen (a főszerkesztőt is beleértve).
      3. Abban az esetben, hogyha a főszerkesztői szék megüresedett, majd az MHGT Közgyűlése által betöltetett, a hivatalba lépő új főszerkesztő, a vezetésével újonnan felálló teljes Szerkesztőség névsorára köteles javaslatot tenni. Ezen javaslat összeállításakor, az új főszerkesztőnek nem kötelező, de igen ajánlott figyelembe vennie a korábbi Szerkesztőség összetételét.19 A javaslat az MHGT Elnökségéhez és Közgyűléséhez címzendő, és a főtitkárnak, az MHGT központi e-mail címére juttatandó el.
      4. Abban az esetben, hogyha a főszerkesztő, már hivatalba lépését (tehát az általa vezetett új Szerkesztőség megalakulását) követően, az általa vezetett Szerkesztőségben, kisebb-nagyobb személyi változtatásokat óhajt, erre írásbeli javaslatot tehet. A javaslat ez esetben is az MHGT Elnökségéhez és Közgyűléséhez címzendő, és a főtitkárnak, az MHGT központi e-mail címére juttatandó el.
      5. A Szerkesztőség tagjául olyan személyek javasolandók, akik megfelelő tudományos képzettséggel és szakírói tapasztalattal rendelkeznek, és akiknek szerkesztőségi részvétele a folyóirat akadémiai akkreditációja szempontjából elfogadható. A Szerkesztőség tagjául bármely bel- vagy külföldi szakember választható, akit a főszerkesztő javasolni érdemesnek tart. A főszerkesztő által benyújtandó javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt személy nevét, tudományos fokozatát, valamint munkahelyét és beosztását. A főszerkesztői javaslatot részletes indoklással nem szükséges ellátni, mert elvárjuk, hogy a főszerkesztő csakis olyan személyeket javasoljon szerkesztőségi tagnak, akiknek szakmai hozzáértése olyan közismert, hogy a részletes indoklást szükségtelenné teszi. (Ellenkező esetben az Elnökség, az illető, szakmailag kifogásolható jelölteket, nem fogja a Közgyűlés elé bocsátani.)
      6. A főszerkesztő javaslatának beérkezése után, az az MHGT Elnöksége minden tagjához, különösen pedig az elnökhöz, eljuttatandó.
      7. Az elnök, a javaslat kézhezvétele után, esetleg más elnökségi tagok bevonása mellett, köteles mihamarabb személyesen egyeztetni a főszerkesztővel, annak érdekében, hogy részletes felvilágosítást nyerjen a főszerkesztői indítvány indítóokairól.
      8. Az előző pontban írt egyeztetés után, az Elnökség, a főszerkesztő javaslatának beérkezését követő rendes évközi ülésén, foglalkozik az indítvánnyal. Az Elnökség megvizsgálja és megfontolja az indítványt, majd annak megvitatását követően, minden egyes, szerkesztőségi tagjául kinevezendő, személy tekintetében, külön-külön határoz arról, hogy a főszerkesztői jelölés, a Közgyűlés elé bocsátható-e. Mindazon jelölések, amelyeket az Elnökség egyhangúlag (azaz: NEM szavazat nélkül) elfogad, a Közgyűlés elé terjesztendők. A szavazás egyhangú lehet akkor is, ha egyes jelenlévő elnökségi tagok tartózkodnak. Az így elfogadott jelöléseket, az Elnökség határozatilag a következő Közgyűlés elé terjeszti; azon feltétel kitétele mellett, hogy a határozatilag megállapított jelöltek közül azok esetében, akik a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) munkatársai, a jelölés tényleges Közgyűlés elé bocsátásához, az MNL főigazgatójának hozzájárulását kikéri. Az esetleg elutasított jelöltekről a főszerkesztőt a főtitkár értesíti.
      9. Miután a főszerkesztő az esetleg elutasított jelöltekről szóló értesítést megkapta, 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy a főtitkár levelére válaszolva, az elutasított szerkesztőségi tagjelöltek helyett újakat állíthasson. Az előbb elutasított jelöltek, ez alkalommal nem jelölhetők már újra; viszont az ügyben döntő Közgyűlést követő időszakban, években, újra jelölhetővé válnak, a főszerkesztő által.
      10. A főszerkesztő által állított pótjelöltekre nézvést, az MHGT Elnöksége, pontosan ugyanúgy jár el, egyeztet és hoz határozatot, mint az eredeti jelöltekre nézvést.
      11. A főszerkesztő ilyetén pótjelölései mindaddig ismételendők, ameddig a főszerkesztő, az Elnökség által elvetett javaslatok folytán, pótjelöltek állítására felkérendő.
      12. Miután pedig a pótjelöltek állítása rendben megtörtént, és ezért a főszerkesztőnek több pótjelöltet állítani már nincs oka vagy lehetősége, az Elnökség, legutolsó idevágó határozatával megállapítja a végleges szerkesztőségi tagjelölti névsort (határozatába felvéve a már korábban meghozott, idevágó elnökségi határozatoknál elfogadott jelölteket). Ezt az Elnökség határozatilag a következő Közgyűlés elé terjeszti; azon feltétel kitétele mellett, hogy a határozatilag megállapított jelöltek közül azok esetében, akik a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) munkatársai, a jelölés tényleges Közgyűlés elé bocsátásához, az MNL főigazgatójának hozzájárulását kikéri.
      13. Tudniillik abban az esetben, hogyha az MHGT Elnöksége által határozatilag elfogadott szerkesztőségi tagjelöltek valamelyike a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) munkatársa, az MHGT Elnöksége köteles az illető jelölt (vagy jelöltek) nevét (vagy névsorát), az MNL főigazgatójának, előzetes jóváhagyásra, írásban benyújtani. Az MNL főigazgatója, 10 munkanapon belül köteles, ugyancsak írásban választ adni, hogy a hozzá írásban eljuttatott jelölt(ek) szerkesztőségi tagi megbízatásához hozzájárul-e.
        Hogyha az MNL főigazgatója, valamely személy(ek) megbízatásához nem járul hozzá, akkor azon jelölés(eke)t az MHGT Elnöksége nem terjesztheti az MHGT Közgyűlése elé.
        Hogyha a főigazgató valamely, fentiek szerint jóváhagyásra benyújtott jelölés(ek)re támogatólag válaszol, akkor a jelölt(ek) az MHGT Közgyűlése elé terjeszthető(k).
        Hogyha az MNL főigazgatója 10 munkanapon belül nem válaszol az MHGT jelölés(eke)t tartalmazó megkeresésére írásban, azt az MHGT, az MNL részéről visszavonhatatlan beleegyezésnek tekinti; tehát ez esetben az MHGT Elnöksége, az MHGT Közgyűlése elé terjesztheti, az illető jelölte(ke)t.
        Az MNL főigazgatójának ezen véleményezési és egyetértési joga, csakis olyan jelölt(ek)re vonatkozik, aki(k) az MNL (vagy annak valamely tagintézményének) munkatársa(i); tehát aki(k) az MNL-lel (vagy tagintézményeivel) munkaviszonyban áll(nak).
        Az MNL főigazgatója, egyszer megadott hozzájárulását többé már nem vonhatja vissza, mindaddig, amíg az illető személy a Turul folyóirat szerkesztőségi tagi posztjára jelöltként szerepel, vagy a folyóiratnak már ténylegesen megválasztott szerkesztőségi tagja. Az MHGT minden efféle, utólagos visszavonást és vélemény-módosítást, semmisnek tekint.
      14. Időközben a főtitkár minden egyes jelöltnek értesítést küld, arról, hogy őt/őket az MHGT Elnöksége a Szerkesztőség tagjául jelölte, s megkérdezi a jelölteket, hogy a jelölést elfogadják-e. A jelöltek tartoznak ezen megkeresésre azonnal (de legkésőbb 15 naptári napon belül) válaszolni. Hogyha a jelölttől a megkeresésre, a szerkesztőségi tagokat megválasztandó Közgyűlésig nem érkezik válasz, akkor úgy tekintendő, hogy az illető a jelölést NEM fogadta el.
      15. Abban az esetben, hogyha az MNL főigazgatójának fenti véleményezése, továbbá a jelöltek elfogadó nyilatkozatának kikérése után, marad megválasztható szerkesztőségi tagjelölt, a jelöltállító elnökségi üléshez képest 60 napon belül megtartandó a szerkesztőségi tagválasztó Közgyűlés. Ezért az elnök, a jelöltálló elnökségi ülést követően, mihamarabb intézkedik a mondott Közgyűlés összehívásáról. Ám hogyha azon Közgyűlés előtt kiderülne, hogy egyetlen érvényes, a jelölt által elfogadott tagjelölés sem maradt, az elnök a mondott Közgyűlést, határozatlan időre elnapolhatja.
      16. Miután pedig a szerkesztőségi tagválasztó Közgyűlést az elnök összehívta; valamint mindazon jelöltekhez, akik esetleg az MNL munkatársai volnának, az MNL főigazgatójának írásbeli (vagy hallgatólagos) hozzájárulását megszerezte; továbbá a jelöltektől a jelölés elfogadására vonatkozó tényleges igenlő visszajelzést is megkapta; az Elnökség írásban tudatja a Társaság tagjaival a fennmaradt jelöltek névsorát, mellékelve a legutolsó jelöltállító elnökségi ülés jegyzőkönyvét is. Mindennek a mondott Közgyűlés előtt meg kell történnie.
      17. A szerkesztőségi tagválasztó Közgyűlés alkalmával kerülhet sor az Elnökség által előterjesztett szerkesztőségi tagjelöltek megválasztására. E Közgyűlésen, a tisztújító Közgyűléshez hasonlóan, levezető elnököt kell választani, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással.20 Ezután, a szerkesztőségi tagok megválasztása előtt, a Közgyűlés levezető elnöke ismerteti a jelöléseket. Ezt követően kerül sor a titkos szavazásra, amihez tehát mandátum-vizsgáló és szavazatszámláló bizottság felállítása szükséges.21
      18. A titkos szavazás során csakis az MHGT rendes tagjai szavazhatnak. A szavazólapon, minden egyes tagjelöltre, külön-külön IGEN vagy NEM szavazatot lehet leadni. (Az IGEN szavazat azt jelenti, hogy a szavazó támogatja az illető szerkesztőségi tagjelöltet.) A Közgyűlés azon jelölteket választja meg a Szerkesztőség tagjául, akik a jelenlévő rendes tagok érvényes szavazatainak legalább kétharmadát megszerezték. Ez úgy értendő, hogy a mandátumvizsgáló íven megállapított szavazói összlétszám legalább kétharmadának megfelelő számú, érvényes IGEN szavazat kell, hogy szerepeljen, a szavazólapok összességén, az illető jelöltre, hogy ő megválasztottnak legyen tekinthető.
      19. A szerkesztőségi tagválasztó szavazás kezdete előtt lehetőséget kell adni a jelölteknek arra, hogy ha akarnak, a jelöltségtől visszalépjenek. Az erre vonatkozó kérdést a levezető elnöknek kell feltennie, a szavazás előtt. A kérdés megtörténtét, valamint az esetleges visszalépéseket, a Közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
      20. A szerkesztőségi tagválasztás eredménye, s így az új szerkesztőségi tagok személye, a Közgyűlés jegyzőkönyvében rögzítendő.
      21. A megválasztott új szerkesztőségi tagok, a megválasztásukat követő naptól foglalják el posztjukat.
    4. A szerkesztőségi tag megbízatása megszűnhet:
      1. lemondással:
        lemondás esetén a szerkesztőségi tag lemondó nyilatkozata a főszerkesztőnek nyújtandó be. A főszerkesztő a nyilatkozatot hivatalból továbbítja az elnöknek, mégpedig a Társaságnak a főtitkár által kezelt, központi e-mail címére. A lemondást az elnök fogadja el; mindenképpen köteles elfogadni, és erről a leköszönt szerkesztőségi tagnak, továbbá a főszerkesztőnek, formális visszajelzést küldeni;
      2. visszahívással:
        a szerkesztőségi tag visszahívására csak a Közgyűlés jogosult, az alább írt módon;
      3. elhalálozással:
        a szerkesztőségi tag halála esetén, szerkesztőségi tagságának megszűnését, az Elnökség hivatalból állapítja meg; ám nem intézkedik annak betöltéséről (erre csak a főszerkesztő ez irányú, külön javaslatára kerülhet sor, az új szerkesztőségi tag megválasztásának rendje szerint).
    5. A szerkesztőségi tag visszahívása:
      1. A szerkesztőségi tag visszahívására csakis a főszerkesztő tehet indítványt. Az indítványnak tartalmaznia kell a visszahívandó szerkesztőségi tag nevét, valamint a visszahívás rövid (néhány mondatos) indoklását. Az indítvány a Közgyűléshez címzendő, és a Társaság központi e-mail címére küldendő. Hogyha a főszerkesztő egyszerre több szerkesztőségi tag visszahívását javasolja, minden javaslatot külön okiratként kell megszerkesztenie és benyújtania, és a továbbiakban az MHGT testületei, minden egyes ilyen indítványt, az alább leírt módon, külön-külön ügyként kezelnek, és mindegyikről külön-külön hoznak határozatot.
      2. A visszahívásról szóló indítványt, az Elnökség következő évközi ülésén tárgyalja, és megfontolja, hogy az formailag helytálló-e, valamint hogy helyt kíván-e adni a főszerkesztő kérésének. Az Elnökség ezután, egyszerű szótöbbséggel, határozatot hoz arról, hogy az indítvány a Közgyűlés elé bocsátható-e, avagy sem. (Az indítvány csak akkor kerülhet a Közgyűlés elé, hogyha az Elnökség jelenlévő tagjainak legalább fele ezt támogatja.) A főszerkesztőt az Elnökség 15 napon belül értesíti döntéséről.22
      3. Abban az esetben, hogyha az Elnökség a visszahívásról szóló indítványt elutasította, az főszerkesztő, a következő rendes Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért (az Elnökség döntésével szemben). Az erre irányuló kérelmet a Közgyűlésnek kell címezni, és a főtitkárhoz eljuttatni.
      4. Abban az esetben, hogyha a visszahívási indítványnak az Elnökség helyt adott, az indítványt a soron következő (szükség esetén rendkívüli jelleggel összehívható) Közgyűlésen ismertetni kell. A Közgyűlés, a visszahívási indítvány ismertetése után, megtárgyalja azt, majd dönt arról, hogy elfogadja-e az indítványt? A visszahívási indítvány elfogadásához, a szavazásban részt vevő rendes tagok érvényes IGEN szavazatainak egyszerű többsége szükséges.
      5. Ha a Közgyűlés a visszahívási indítványt elutasította, akkor a szerkesztőségi tag továbbra is megmarad hivatalában, változatlanul határozatlan ideig.
      6. Abban az esetben, hogyha a Közgyűlés a visszahívási indítványnak helyt adott, a szerkesztőségi tag megbízatása megszűnik, a Közgyűlést követő naptól.
    6. Szerkesztőségi tag ideiglenes jelleggel nem nevezhető ki! Az erre irányuló javaslatok semmisnek tekintendők. A szerkesztőségi tagokat, a fentebb írt, rendes módon, kizárólag az MHGT Közgyűlése választhatja meg.
    7. A szerkesztőségi tagok megállapítására és visszahívására vonatkozó fenti rendelkezések veleje, hogy a főszerkesztő részére nagy mozgásteret biztosítunk, az általa vezetendő Szerkesztőség tagjainak megállapításában; mivelhogy minden, ilyen irányú kezdeményezés, csakis a főszerkesztőtől indulhat ki. Ugyanakkor a főszerkesztő akarata önmagában nem érvényesülhet; indítványait az Elnökség előzetesen megfontolja, megrostálja; ám végső döntést csakis az MHGT Közgyűlése hozhat, ezen ügyben is.23 Ez arra szorítja a főszerkesztőt, hogy javaslatait az Elnökséggel egyetértésben hozza meg, és korlátozza mind a főszerkesztőt, mind az Elnökséget abban, hogy a Szerkesztőség összetételét önkényesen megváltoztassa – mivel, a fentebb írt okokból, ez a folyóirat szakmai stabilitását és a szerkesztőségi tagok munkamorálját rombolná.
    8. Megköveteljük, hogy a szerkesztőségi tag, a feladatából adódó szakmai elfogulatlanság és objektivitás mellett is, ne feledkezzék meg arról, hogy a folyóirat, melynek szerkesztésében részt vesz, az MHGT orgánuma. Tevékenysége során tehát ügyeljen arra, hogy az MHGT érdekeivel szögesen ellenkezőleg ne cselekedjen, és az MHGT méltóságát semmiképpen se csorbítsa – mert ezzel hátrányt okozna Társaságunknak, és jogos neheztelésünket idézné önnön fejére. Elvárjuk továbbá, hogy a szerkesztőségi tag, a főszerkesztővel kellően együttműködjön és iránymutatásának, mint munkatárs, engedjen!
    9. Habár nem szükséges, hogy a Turul folyóirat szerkesztőségi tagjai, egyúttal az MHGT tagjai legyenek; mégis igen kívánatosnak tartanánk, hogyha a megválasztott szerkesztőségi tagok, az MHGT iránti elkötelezettségüket a jövőben azzal is kifejeznék, hogy a Társaság rendes tagjainak sorába lépnek!
  3. Elnökségi tagok:
    1. Az MHGT Elnöksége, a jelen Turul SZMSZ-ben leírt döntési és döntés-előkészítési feladata mellett, mint ügyvezető szerv, részt vesz a folyóirat hivatalos és pénzügyi adminisztrációjában. Az egyes elnökségi ülések között, a Társaság önálló képviseletére jogosult elnök, valamint a Társaság költségvetésének összeállításáért és annak végrehajtásáért felelős pénztárnok, a főszerkesztővel szorosan együttműködve, hivatalból vezetik a folyóirat egyes adminisztratív ügyeit.
    2. Az elnök feladatai:
      1. A jelen Turul SZMSZ további pontozataiban rá osztott feladatkörök ellátása,
      2. különös tekintettel a folyóirat borítójának nyomdába adás előtti ellenőrzésére – az elnök hozzájárulása nélkül egyetlen folyóirat-szám sem adható nyomdába;
      3. a folyóirattal kapcsolatos költségek utalványozása (az éves költségvetés szerint);
      4. pályázati és egyéb adminisztratív ügyek intézésében, a szükséges okiratok elkészítésében való részvétel.
    3. A pénztárnok feladatai:
      1. A jelen Turul SZMSZ további pontozataiban rá osztott feladatkörök ellátása;
      2. a folyóirat anyagi létfeltételeinek teljes körű biztosítása, pénzügyeinek tervezése, és a pénzügyek vezetésében való hathatós közreműködés (a főszerkesztővel és az elnökkel együttműködve);
      3. az előfizetések, előfizetői adatok adminisztrációja;
      4. a folyóirat nyomdai példányszámának meghatározásában, a nyomdai megrendelések adminisztrációjában való részvétel;
      5. a folyóirat terjesztésének teljes körű megszervezése és lebonyolítása;
      6. pályázati és egyéb adminisztratív ügyek intézésében, a szükséges okiratok elkészítésében való részvétel.
    4. A Társaságban betöltött tisztségük folytán, az elnök és a pénztárnok, a folyóirat pénzügyei fölött teljes körű ellenőrzést gyakorol; az elnök engedélye és a pénztárnok értesítése nélkül, semmiféle pénzügyi tranzakció sem történhet.24
      Ennélfogva, a folyóiratot érintő pénzügyi kérdésekre, a Társaság tagjai részére, az Elnökség nevében, elsősorban az elnök és pénztárnok tartozik választ adni.
    5. Az Elnökség, az elnök és pénztárnok mellé, munkájuk segítésére, határozatlan időre, további elnökségi tagokat bízhat meg, egyszerű szótöbbséggel.
    6. Az elnök, a pénztárnok, és a további, külön megbízott elnökségi tagok ügyviteli funkciója, csakis mandátumuk illetve megbízatásuk erejéig tart.

C.) Szerkesztőségi munka (és annak dokumentumai):

  1. Szakmai koncepció:
    1. A folyóirat szakmai alapkoncepcióját és küldetésnyilatkozatát, a főszerkesztő dolgozza ki, az MHGT Elnökségével egyeztetve.
    2. A szakmai koncepciót, elkészülte (vagy módosítása) után, a főszerkesztő közvetlenül a Közgyűlésnek nyújtja be, jóváhagyásra. A dokumentum a Társaság (főtitkár által kezelt) központi e-mail címére nyújtandó be.
    3. Az Elnökség, a soron következő Közgyűlés napirendjére köteles felvenni a szakmai koncepció jóváhagyását/módosítását.
    4. A mondott Közgyűlésen, a főszerkesztő személyesen terjeszti elő és indokolja meg javaslatát. A szakmai koncepciót (vagy módosítását) a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel fogadhatja el.
    5. A szakmai koncepció hatályos szövegét, az azt jóváhagyó közgyűlési határozat számát feltüntetve, a Turul folyóirat honlapján közzé kell tenni.
    6. Ha a Közgyűlés a szakmai koncepciót nem fogadja el, köteles részletes indoklást csatolni elutasító határozatához, konkrét javítási javaslatokkal együtt. Indoklás hiányában az elutasító döntés semmis. Ezt követően a főszerkesztő újabb (a javaslatok szerint javított) szakmai koncepciót köteles benyújtani, a fentiek szerint.
  2. Éves munkaterv:
    1. A főszerkesztő, minden év első negyedévében, elkészíti a folyóirat azon évi folyamára vonatkozó munkatervét. Ezen munkaterv hozzávetőleg 1–2 gépelt oldalon tartalmazza a tervezett folyóirat-számok tartalmi vázlatát, valamint az esetleges tematikus különszámokét is. Az adott évfolyam ezen tartalmi tervét röviden indokolni szükséges.
    2. Az éves munkatervet a főszerkesztő a Társaság főtitkárának nyújtja be, aki azt az Elnökség következő (lehetőség szerint: azon évi első) évközi ülése elé terjeszti.
    3. Az Elnökség ezen ülésén, kétharmados többséggel dönt az éves munkaterv elfogadásáról. Ha elfogadja, úgy az erről szóló határozattal, a soron következő (lehetőség szerint: az azon évi rendes) Közgyűlés elé utalja, végleges jóváhagyásra. Ha az Elnökség elutasítja a munkatervet, úgy az elutasítást írásban részletesen meg kell indokolnia, és ezen indoklást határozatba foglalva, a főszerkesztőnek, a főtitkár útján, mielőbb eljuttatnia; kérve egyúttal a munkaterv mielőbbi javítását és újbóli benyújtását. Indoklás hiányában az elutasító döntés semmis.
    4. Minekutána az Elnökség a Közgyűlés elé terjesztette az általa előzetesen elfogadott munkatervet, a soron Következő Közgyűlésen a főszerkesztő (vagy az általa felkért rendes tag) ismerteti azt. Ezután a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a munkaterv elfogadásáról.
    5. Ha a Közgyűlés a munkatervet nem fogadja el, köteles részletes indoklást csatolni elutasító határozatához, konkrét javítási javaslatokkal együtt. Indoklás hiányában az elutasító döntés semmis. Ezt követően a főszerkesztő újabb (a javaslatok szerint javított) munkatervet köteles benyújtani, a fentiek szerint.
    6. Tekintettel arra, hogy a rendes Közgyűlésre általában csupán május végén kerül sor, hogyha az Elnökség az éves munkatervet már előbb elfogadta, annak végrehajtását a főszerkesztő mindjárt az elnökségi jóváhagyáskor megkezdheti – mivel joggal remélhető, hogy az Elnökség előzetes jóváhagyását utóbb a Közgyűlés is helyben fogja hagyni.
    7. Az éves munkaterveket, a folyóirat szerzőinek tájékoztatására, a főszerkesztő hozzájárulása esetén, a folyóirat honlapján közzé lehet tenni.
  3. Folyóirat-számok összeállítása:
    1. Az egyes folyóirat-számok összeállítása, lényegében az adott folyóirat-szám tartalomjegyzékének összeállításával egyenértékű. A főszerkesztő ezt az éves munkatervhez igazodva végzi. Azonban, tekintettel a kéziratok beérkezésének és minőségének bizonytalanságára, az éves munkatervtől, a napi realitásnak megfelelő mértékig eltérhet – sőt köteles is eltérni, hogyha másként nem lehet tartalommal megtölteni a folyóiratot.
    2. Miután egy adott folyóirat-szám tartalomjegyzéke, a főszerkesztő kezei között, ily módon kiformálódott, azt megerősítésre benyújtja a kiadást felügyelő ügyvezető szervnek, tehát a Társaság Elnökségének.
    3. Az Elnökség következő, évközi ülésén, egyszerű többséggel fogadhatja el a javasolt tartalomjegyzéket. Ha az Elnökség elutasítja a tartalomjegyzéket, úgy az elutasítást írásban részletesen meg kell indokolnia, és ezen indoklást határozatba foglalva, a főszerkesztőnek mielőbb el kell juttatnia.
    4. Mivelhogy a folyóirat kiadását nagymértékben hátráltatná, hogyha minden egyes folyóiratszám tartalomjegyzékének jóváhagyásához ki kéne várni, míg az Elnökség külön összeül, és azt elfogadja, a Társaság felhatalmazza az elnököt, hogy szükség esetén, önállóan jóváhagyhassa a főszerkesztő által éppen benyújtott tartalomjegyzéket. Ez úgy történik, hogy a főszerkesztő által átküldött tartalomjegyzéket, az elnök „ENGEDÉLYEZEM” felirattal látja el, majd dátummal és saját kezű aláírásával hitelesíti. Az ilyen elnöki jóváhagyás egyenértékű azzal, mint ha az Elnökség határozott volna a tartalomjegyzék elfogadásáról. Az ilyen elnöki jóváhagyást az Elnökség, soron következő ülésén, jegyzőkönyvileg tudomásul veszi, de azon tartalomjegyzékről, mint a továbbiakban tárgytalanról, már nem hozhat határozatot. Hogyha az elnök a jóváhagyást megtagadta, akkor azon tartalomjegyzéket a főtitkár a következő elnökségi ülésen köteles elnökségi jóváhagyásra előterjeszteni (az időközben a főszerkesztő által eszközölt esetleges változtatásokat bevezetve).
  4. Éves szakmai beszámoló:
    1. A tárgyévet követő évi rendes Közgyűlésre (vagy rendes Közgyűlés hiányában, az azon évi első Közgyűlésre), a főszerkesztő rövid írásbeli beszámolót készít.
    2. A beszámolóban feltüntetendő, hogy:
      1. a tárgyév során hány folyóiratszám jelent meg;
      2. mi volt az egyes folyóiratszámok tartalomjegyzéke;
      3. hány nyomdai példányban jelent meg a folyóirat;
      4. mennyiben teljesült az adott évfolyam (előző évben elfogadott) munkaterve.
    3. A főszerkesztő e beszámolót, a mondott Közgyűlés előtt, a főtitkárhoz juttatja el, aki továbbítja a Tagságnak.
    4. A Közgyűlés megtárgyalja, és egyszerű többséggel elfogadhatja az éves szakmai beszámolót.
    5. A Közgyűlés levezető elnöke lehetőséget biztosít arra, hogy a főszerkesztő, ha kívánja, felszólalásban ismertethesse beszámolóját.
    6. Hogyha a Közgyűlés a beszámolót nem fogadja el, annak közvetlen jogkövetkezménye nincs. Ha a beszámoló adatai hiányosak volt, a Közgyűlés felkérheti a főszerkesztőt a hiányzó adatok pótlására és a beszámoló újbóli benyújtására. Ha ez megtörténik, a soron következő Közgyűlés tárgyalhatja a javított beszámolót.
  5. Közlési szabályzat:
    1. A folyóiratba szánt kéziratok elfogadásának formai és egyéb feltételeiről (különös tekintettel a kéziratokban szereplő szakirodalmi és levéltári hivatkozások elvárt formátumára), a főszerkesztő saját hatáskörben, külön közlési szabályzatot (vagy azzal egyenértékű rendszabályt) bocsát ki.
    2. A közlési szabályzatot a folyóirat honlapján közzé kell tenni.
  6. Pályázati adminisztráció:
    1. A Társaság elnöke, pénztárnoka, és a folyóirat főszerkesztője, köteles folyamatosan figyelni a tudományos folyóirat-kiadási pályázatokat, és lehetőleg (ha a pályázati feltételek lehetővé teszik) minden releváns pályázatra, az MHGT, mint kiadó nevében, pályázatot benyújtani. Ezen pályázatok nevezési díját, az elnök jogosult azonnal utalványozni.
      A mondott három személy, a Társaság testületeivel, valamin a folyóirat Szerkesztőségével együttműködve, köteles a pályázatok teljes körű adminisztrációját megszervezni, ellátni.
    2. Az elnök, pénztárnok és a főszerkesztő, mindenkor igyekezzen további támogatási lehetőségeket keresni, a folyóirat anyagi fennmaradásának biztosítására!

D.) Pénzügyek, háttérmunkák:

  1. Finanszírozás:
    1. A folyóirat kiadását, mint eddig is, lehetőség szerint erre a célra kiírt pályázatok segítségével kell finanszírozni. A pályázatokon történő részvételt, a fent írt módon, az elnök, a főszerkesztő és a pénztárnok intézik. Hogyha a folyóiratot pályázati támogatásból adja ki a Társaság, akkor a tördelés és nyomtatás teljes költsége, a pályázati pénzből fedezendő; a terjesztési költségek, valamint a folyóirat honlapjának működtetése pedig az előfizetési díjakból.
    2. Abban az esetben, hogyha a folyóirat tartósan nem részesül pályázati támogatásban, a folyóirat kiadását tisztán piaci alapra kell helyezni. Ezen gazdálkodási modellváltást is az elnök, a főszerkesztő és a pénztárnok tervezhetik meg és léptethetik életbe, az MHGT Közgyűlésének hozzájárulásával (mely egyszerű többséget igényel). Hogyha a folyóiratot tisztán piaci alapon finanszírozza a társaság, akkor mindennemű, folyóirattal kapcsolatos költség, az előfizetői díjakból fedezendő.
    3. Szigorúan törekedni kell arra, hogy a folyóirat gazdálkodása minden pénzügyi évben többlettel záruljon, annak érdekében, hogy a folyóirat kiadása ne károsítsa meg a Társaságot, tehát ne vonjon el forrásokat az alapműködéstől. Szükség esetén azonban, főleg a folyóirat átvételét követő években, a Társaság, anyagi erejéhez mérten, a tagdíj-bevételekből is hozzájárulhat a kiadáshoz; úgy azonban, hogy ezen hozzájárulás, a megfelelő gazdálkodás kialakítását segítvén, belátható időn belül szükségtelenné váljon.
    4. Hosszabb távon arra kell törekedni, hogy a lezárt pénzügyi évekből fennálló maradványokból, mindenkor olyan pénzügyi tartalék álljon rendelkezésre, mely egy-két évig akkor is fedezi a folyóirat kiadási költségeit, hogyha a Társaság és a folyóirat minden bevételtől elesik.
  2. Tárgyi és személyi feltételek biztosítása:
    1. A folyóirat kiadását az MHGT teljességgel önállóan látja el. A szerkesztés tekintetében azonban az MNL támogatására és személyi állományára is támaszkodhat a Társaság. Ennek módját és jellegét az MHGT és az MNL közt kötendő együttműködési keretmegállapodásban szükséges rögzíteni.
    2. A Társaságnak törekednie kell arra, hogy a folyóirat körüli teendőket saját tagjai lássák el, önkéntes alapon.
    3. A folyóirat szerzői és a szerkesztésben résztvevők, munkájukat saját (illetve az MNL által esetleg rendelkezésükre bocsátott) eszközökkel végzik; az MHGT részéről honoráriumban nem részesülnek. Amennyiben igényt tartanak rá, és a főszerkesztő engedélyezi, mindazon folyóirat-számokból, melyekhez munkájukkal hozzájárultak, egy tiszteletpéldányt kaphatnak.
    4. A folyóirat terjesztéséhez a tárgyi és személyi feltételeket, az MHGT biztosítja, a pénztárnok irányításával.
  3. Tördelés:
    1. A folyóirat tördelését eddig megbízott tördelő vállalkozó végezte. Szükség esetén az MHGT Elnöksége, illetve elnöke, továbbra is köthet szerződést, tördelő vállalkozással, ezen feladat elvégzésére.
    2. Nem szükséges külön tördelőt megbízni, hogyha valamely MHGT tagja, vagy tagjai önkéntesként magukra vállalják a tördelés munkáját. Ez esetben megfontolandó, hogy az MHGT a munkához szükséges szoftvert beszerezze az önkéntesek számára. Erről, az éves költségvetés részeként, a Közgyűlés dönthet.
    3. Abban az esetben sem szükséges külön megbízást adni a tördelésre, hogyha az MNL, a megkötendő együttműködési keretmegállapodásban, vállalja ezen feladat ellátását.
  4. Korrektúra:
    1. A folyóirat korrektúráját a főszerkesztő koordinálja. A tördelés utáni íveket a főszerkesztő kiadhatja a szerzőknek, szerkesztőségi tagoknak, illetve erre felkért nyelvi lektoroknak, a javítások elvégzésére.
    2. A folyóirat borítóján és címlapján lévő adatokat, nyomdába adás előtt az elnök tüzetesen ellenőrzi. Az illető folyóirat-szám csak akkor adható nyomdába, hogyha az elnök ezen ellenőrzés során nem talált hibát.
  5. Nyomtatás (terjedelem, példányszám):
    1. Az egyes folyóirat-számok terjedelmét a főszerkesztő határozza meg, az egyes számok tartalomjegyzékének részeként, amikor azt az Elnökségnek (illetve az elnöknek) jóváhagyásra benyújtja.
    2. Az egyazon évfolyamba tartozó folyóiratszámokból lehetőleg egyforma példányszám nyomtatandó. A nyomtatandó példányszámot a pénztárnok állapítja meg, az előfizetői létszám, és a szükséges tisztelet- és cserepéldány-szám alapján, a főszerkesztővel egyeztetve. A nyomtatandó (tervezett) példányszámot a pénztárnok a Társaság azon évi költségvetésének részeként nyújtja be jóváhagyása a Közgyűlésnek, amely évben a nyomtatás kiadási tételként jelentkezik. A folyóiratból nem szükséges raktárra nyomtatni, hanem csupán annyi példány nyomtatandó, amennyire az adott évben valósággal szükség van.
    3. Az egyes folyóiratszámok megjelenési idejét a főszerkesztő saját hatáskörben állapítja meg.
    4. Egy folyóiratszám csakis akkor adható nyomdába, hogyha a Társaság Elnöksége (illetve elnöke), annak tartalomjegyzékét jóváhagyta (illetve engedélyezte), valamint miután az elnök ellenőrizte és helyesnek minősítette a borítón és címlapon lévő adatokat.
  6. Terjesztés:
    1. A Turul folyóirat minden példánya az MHGT tulajdonát képezi. Így a folyóirat-példányok raktározása, értékesítése, terjesztése, valamint az abból származó jövedelem bevételezése, bizonylatolása és kezelése, az MHGT feladata. A terjesztést (beleértve a tisztelet- és cserepéldányok kedvezményezettjeit is) az MHGT jogosult megszervezni.
    2. Előfizetés:
      1. A nyomtatott folyóirathoz az olvasók elsősorban előfizetéssel juthatnak hozzá. Az előfizetéseket a pénztárnok tartja nyilván.
      2. Előfizetni csak teljes évfolyamra lehet.
      3. Az éves (tehát teljes évfolyamra szóló) előfizetési díjat a folyóirat honlapján kell feltüntetni. Ha az előfizetési díj változik, az egyes évfolyamokra vonatkozó előfizetési díjakat, évfolyamonként külön-külön kell feltüntetni. Az előfizetési díjat csakis banki átutalással lehet megfizetni. Az átutalás módját, banki adatait, ugyancsak a folyóirat honlapján kell közzé tenni.
      4. Új előfizetést előfizetési nyilatkozat kitöltésével és a pénztárnoknak való eljuttatásával lehet létesíteni. Az előfizetési nyilatkozatot (formanyomtatványt), és az előfizetés létesítésének leírását, a folyóirat honlapján kell közzé tenni. A nyilatkozaton az előfizető köteles feltüntetni, hogy mely évfolyamtól kíván a lapra előfizetni! Ennek hiányában a nyilatkozat semmis. Az új előfizetés létrejöttéről az előfizetőt a pénztárnok értesíti.
      5. A már fennálló előfizetés meghosszabbítása, a mindenkori éves előfizetési díj megfizetésével történik. (Külön nyilatkozattételt nem igényel.)
      6. Előfizetés létesítésére, illetve már fennálló előfizetés meghosszabbítására, elsősorban (preferáltan) az ún. előfizetési időszakban van lehetőség, mely minden év január 1-jétől március 31éig terjed. Az ezen időszakon kívül beérkező előfizetési nyilatkozatokat, megkereséseket és befizetéseket, a pénztárnok egyedileg bírálja el, annak megfelelően, hogy az előfizetési igény, a rendelkezésre álló példányszám alapján, kiszolgálható-e.
      7. A pénztárnok minden év január közepén és március elején értesítést küld a meglévő előfizetőknek, felkérve őket előfizetésük meghosszabbítására.
      8. A folyóiratra előfizetni, illetve a meglévő előfizetést meghosszabbítani, csakis a mindenkori (folyó évi) évfolyammal kezdődően lehet.
        Mégpedig, hogyha az előfizetési időszakban (tehát január 1-je és március 31-e között) kerül sor az új előfizetési kérelem leadására (illetve meglévő előfizetés keretében, a díjfizetésre), akkor a befizetés évszámának megfelelő évfolyam lehet a legkorábbi, amire az új előfizetés (illetve a régi előfizetés hosszabbítása) vonatkozhat.
        Hogyha pedig az előfizetési időszakon kívül történik a befizetés, akkor az már csak a befizetés évszámát követő évfolyamra (tehát a „jövő évre”) vonatkozhat (alapesetben).
        Az előfizetési időszakon kívül érkezett befizetések esetében, hogyha az előfizető mégis a befizetés évével azonos évfolyamtól kezdődően kívánna előfizetni, a pénztárnok jogosult eldönteni, hogy az előfizetési igény teljesíthető-e.
      9. A legkésőbbi évfolyam, melyre elő lehet fizetni, a befizetés évét követő évfolyam. Későbbi évfolyamokra, az előfizetési díj esetleges megváltozása okán, előfizetést nem fogadunk el. Ilyenformán az előfizető, ha szabályszerűen, tehát az előfizetési időszakban fizet elő, akkor előfizetése egyszerre legfeljebb két évfolyamra (az azévire és a következőre!) szólhat.
      10. Fenti okokból, szükséges, hogy az előfizető, az előfizetési díj átutalásakor, mindenkor feltüntesse, befizetését mely évfolyamra szánta! Aki a folyóiratot megszakítás nélkül kívánja járatni, annak pedig ügyelnie kell arra, hogy minden év elején, az előfizetési időszakban, megfizesse az előfizetési díjat, a folyóiratra!
      11. Az előfizetés csak akkor jön létre, ha az új előfizető, a pénztárnok által előírt első előfizetési díjat megfizette. A már létrejött előfizetés automatikusan szünetel, mindazon évekre, amelyekben, az előfizetési időszakban, nem fizeti meg az előfizető a rá kirótt díjat. Az előfizetés ismét folytatódik, ha az előfizető újabb díjat fizet be, ez esetben azonban a pénztárnok – az adott év előfizetési időszakának figyelembe vételével – egyeztet az előfizetővel, hogy mely évfolyamra kívánja beszámítani a befizetett díjat (a jelenlegire vagy a következőre). Azon előfizetések, amelyek után három egymást követő évben nem folyt be az előfizetési díj, megszűntnek tekintendők.
      12. A pénztárnok, az előző pontban írtak alapján, minden év áprilisában előfizetői állományrevíziót tart, aminek eredményeként az előfizetők sorából hivatalból törli azokat, akik vagy sohasem, vagy pedig három egymást követő évben nem fizették be az előfizetési díjat. Az ily módon állományból törölt előfizetők részére a pénztárnok értesítést küld (a törlés tényéről).
      13. Az előfizetőket a pénztárnok külön előfizetői kartonon, előfizetői sorszám szerint tartja nyilván. Az előfizetői díjbefizetések, a befizetés dátuma szerint, évenként külön lajstromba állítandók. Az előfizetők, az előfizetési díj megfizetésekor, befizetésük közleményében, kötelesek feltüntetni nevüket, előfizetői sorszámukat, valamint azt, hogy befizetésüket mely évfolyam előfizetéséül szánták. A pénztárnok, az előfizetői adatok, különösen a folyóirat szállítási címe tekintetében, jogosult az előfizetőkkel adategyeztetést folytatni, és adataikat nyilvántartani. Az előfizetői adatok harmadik fél részére nem adhatók át.
      14. A folyóirat éves előfizetési díját, a pénztárnok javaslata alapján, az MHGT Elnöksége, egyszerű többséggel, határozatilag állapítja meg. Az előfizetési díj részét képezi a belföldi csomagolási- és postaköltség is. A folyóirat esetleges (belföldi) viszonteladói, csakis ugyanezen az áron juthatnak hozzá a folyóirathoz, tehát mindennemű árengedmény nélkül. (Ezzel elejét veendő annak, hogy a viszonteladók a Társaságtól előfizetőket vonjanak el, és az árrésen nyerészkedjenek.) Külföldi vevők (és esetleges viszonteladók) számára, a postaköltség-többlet alapján, az Elnökség magasabb, egyedi előfizetési díjat határoz meg. Az erre szóló előterjesztést is a pénztárnok teszi, és az Elnökség egyszerű többséggel fogadja el.
      15. A Társaság bel- és külföldi vállalatokkal viszonteladói szerződést köthet, a folyóirat terjesztésére; úgy azonban, hogy az MHGT továbbra is első számú terjesztője maradjon a folyóiratnak. Utóbbi érdekében, a viszonteladók részére semmiféle árkedvezmény sem biztosítható, a folyóirat piaci árához (szokásos előfizetési díjához) képest. A viszonteladói szerződés megkötéséről az Elnökség, kétharmados többséggel hozhat határozatot.
      16. A Turul folyóirat a Társaságnak nem térítésmentes kiadványa – hanem az előfizetők, előfizetési díj ellenében kapják a folyóiratot. Ezért a Társaság tagjai a folyóiratra nem jogosultak automatikusan (tehát a folyóirat nem tagilletmény); ahhoz előfizetéssel juthatnak hozzá.25
    3. Tiszteletpéldányok:
      1. A folyóirat szerzői és közreműködői, a főszerkesztő által esetleg részükre igényelt egy-egy tiszteletpéldányt, a főszerkesztő útján vehetik át. Takarékossági okból nem szükséges tiszteletpéldányt adni azon szerzőknek és közreműködőknek, akik eleve a folyóirat előfizetői.
      2. Az MHGT Elnöksége, külön kétharmados határozattal, arra érdemes személyeknek vagy szervezeteknek, állandó vagy eseti jelleggel, a folyóiratból ingyenes tiszteletpéldányokat juttathat. Erre vonatkozó előterjesztést az Elnökség tagjai, illetve a főszerkesztő tehet. Az állandó jellegű tiszteletpéldányokat, a pénztárnoknak, a pénzügyi tervezéskor (példányszám meghatározásakor) figyelembe kell vennie. Anyagi megfontolásból, a tiszteletpéldányok nyakló nélkül való osztogatása kerülendő; az állandó jellegű tiszteletpéldányok köre minimálisra (ötre vagy kevesebbre) korlátozandó! Az Elnökség ilyetén határozatával nem érdemesített személyek részére, tiszteletpéldány nem adható.
      3. Az MHGT Könyvtára, minden egyes folyóiratszámból, három tiszteletpéldányra jogosult, térítésmentesen. Ezen folyóiratszámok a Könyvtárban külön sorozatot képeznek, és különleges leltári számot kapnak.
      4. Abban az esetben, hogyha a Turul folyóirat főszerkesztője az MNL munkatársa és/vagy az MNL munkatársai értékelhető mértékben hozzájárulnak a folyóirat szerkesztéséhez (mint szerkesztőségi tagok), az MNL jogosult a lapból annyi (ingyenes) tiszteletpéldányra, amennyi az MNL Könyvtárának tagkönyvtárai részére szükséges. A tiszteletpéldányok mennyiségét, és rendeltetési helyét (tehát: az MNL kedvezményezett tagkönyvtárainak listáját, és a nekik juttatandó példányszámot), az MHGT és az MNL külön, határozatlan idejű, írásbeli megállapodásban rögzíti.
      5. Hogyha esetleg a későbbiekben az a helyzet állna elő, hogy a Turul folyóirat főszerkesztője nem az MNL munkatársai sorából kerül ki, és az MNL más munkatársai sem működnének közre számottevő mértékben a Turul folyóirat szerkesztésében (mint szerkesztőségi tagok), akkor az MNL nem lesz jogosult egyetlen ingyenes tiszteletpéldányra sem (s így az ezek biztosítására nézvést korábban megkötött szerződés felbontandó); hanem piaci áron vásárolhatja meg a folyóiratot, saját Könyvtára (és tagkönyvtárai) számára. Ez esetben, az MHGT köteles lesz belföldi piaci áron annyi folyóirat-példányt az MNL rendelkezésére bocsátani, amennyit az MNL igényel (vagyis: amennyire az MNL előfizet).
    4. Cserepéldányok:
      A Turul folyóiratot kizárólag a Társaság jogosult cserealapként felhasználni, az MHGT Könyvtárának gyarapítására. A cserekapcsolatokról külön csereszerződést szükséges kötni. Cserekapcsolat létesítéséről (az arra vonatkozó szerződés megköthetőségéről) az Elnökség egyszerű többséggel dönt.
    5. Raktárkészlet:
      A folyóirat eladatlan példányait, illetve régebbről fennmaradt raktárkészletét, az MHGT raktározza. A rendelkezésre álló raktári példányszámot (raktári jegyzéket) a pénztárnok a folyóirat honlapján közzé teszi. Bárki részére lehet értékesíteni ezen régi példányokat, személyes átvétellel, és megfelelő bizonylatolással.
      Az eladási árat, az adott folyóiratszám raktáron lévő példányszáma (illetve antikvár piaci „ritkasága”), évfolyama, valamint az aktuális előállítási ár (darabár) függvényében, a pénztárnok javaslatára, az Elnökség határozza meg, egyszerű többséggel. Minden egyes évfolyamra külön eladási ár határozható meg, a következő elvek szerint: az öt éven belüli, tehát kurrens évfolyamok példányai, csakis a mindenkori aktuális darabáron adhatók el;26 az öt évnél régebbi évfolyamok példányai, az aktuális darabárnál alacsonyabb áron adandók el – kivételt képeznek azonban a legrégibb, illetve kis példányszámban fennmaradt folyóiratszámok, melyekre teljesen egyedi (akár az aktuális darabárnál magasabb) ár is indokolt lehet.
      Az Elnökség külön rendelkezésére, ezen elfekvő raktárkészletből, lehet ajándékozni is, arra érdemes személyeknek; ehhez az Elnökség kétharmados határozata szükséges. Egyébiránt a raktárkészlet ingyenes osztogatása, pláne eltulajdonítása, tilos. A raktárkészletet a pénztárnok felügyeli, és a fent mondott raktári jegyzékben tartja nyilván; s ezen jegyzéket folyamatosan (de legalábbis évente) frissíti (a folyóirat honlapján).
    6. A Társaság fennhagyja a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben, ha erre a technikai és anyagi feltételek adottak lesznek, és számottevő piaci igény mutatkozik, a régi folyóirat-számokból utánnyomást készítsen, és annak eladásával növelje a folyóirat bevételeit. Ezen utánnyomott példányok esetében, a példány utánnyomás-jellegét, és az utánnyomás idejét, a példányon fel kell tüntetni.
  7. Honlap:
    1. A Társaság a Turul folyóirat részére, különálló honlapot tart fenn, amelynek domainneve: turul.mhgt.hu. A honlapon közzé teendők a folyóirattal kapcsolatos adatok, elérhetőségek, dokumentumok, az előfizetési lehetőség részletes leírása, valamint a már megjelent folyóiratszámok (PDF formátumban). Ugyancsak közzé teendő a folyóirat közlési szabályzata, valamint jelen Turul SZMSZ is.
    2. A honlapon a megelőző évfolyamig bezárólag teendők közzé (azaz: ingyenesen letölthetővé) a Turul folyóirat számai (PDF formátumban).
    3. Nem teendők közzé a honlapon olyan hírek és cikkek, melyek a folyóirat nyomtatott változatában nem jelentek meg; annak érdekében, hogy a későbbiekben a honlap – mint a folyóirat digitális megjelenési formája – részére, ISSN számot lehessen igényelni.
    4. A folyóirat honlapjának impresszumában közzé teendők a 2001. évi CVIII. törvény 4. §-a által előírt üzemeltetési adatok. A honlapot üzemetető szervezet az MHGT; törvényes képviselője a mindenkori elnök; felelős szerkesztője a folyóirat főszerkesztője, valamint az MHGT Webes Munkacsoportjának koordinátorai; közreműködői az MHGT Webes Munkacsoportjának tagjai.
    5. Kizárólag az előző pontban írt felelős szerkesztők kaphatnak szerkesztői hozzáférést a folyóirat honlapjához. Részükre a hozzáférést az MHGT Webes Munkacsoportjának koordinátorai jogosultak beállítani, a honlap kezelőfelületén.
    6. A folyóirat honlapjának tárhely-, adatbázis- és domainnév-költségeit, amennyiben azok számlázás tekintetében elkülönülnek az MHGT többi honlapjától, a Turul folyóirat külön bankszámlájáról kell fedezni. Hogyha nem különülnek el, úgy a Társaság többi (ugyanoda tartozó) honlapjának költségeivel együtt, a Társaság központi bankszámlájáról kell fedezni.
  8. Pénzügyek vitele:
    1. A Turul folyóirattal kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt az MHGT végzi, illetve szervezi meg. A folyóirat pénzügyeit a pénztárnok vezeti, az elnökkel és főszerkesztővel együttműködve.
    2. A Turul folyóirat pénzügyeinek kezelésére, az MHGT külön bankszámlát tart fenn. E bankszámla felett önálló rendelkezési (utalványozási) joga csakis az elnöknek van. Az előfizetési díjak, és az elfekvő (régi, raktári) folyóirat-példányok eladásának bevételei, erre a bankszámlára bevételezendők és gyűjtendők össze. Az így a bankszámlán felhalmozódó vagyon, csakis a Turul folyóirat céljaira fordítható.
    3. Az előfizetési díjak és az elfekvő (régi, raktári) példányokból befolyó bevétel, megfelelően bizonylatolandók. Ezekről a számviteli bizonylatokat a pénztárnok állítja ki.
    4. A folyóirattal kapcsolatos számviteli teendőket a Társaság megbízott könyvelője látja el, és ő készíti el a hatóságoknak benyújtandó pénzügyi beszámolókat is.
    5. A pénztárnok, a folyóirat tárgyévre tervezett (és megvalósult) bevételeit és kiadásait, továbbá az előző évekről áthozott tartalékát, köteles feltüntetni az adott tárgyévre szóló, Közgyűlésre benyújtandó költségvetési tervben. E költségvetési tervben a folyóirat bevételei, kiadásai és tartalékai, elkülönítve mutatandók ki. A költségvetési tervet a Közgyűlés, az Alapszabályban foglaltak szerint hagyhatja jóvá.
    6. A pénztárnok, a Társaság megelőző tárgyévi gazdálkodásáról szóló, éves beszámolójában, külön fejezetben mutatja be, a Turul folyóirat azon tárgyévi gazdálkodását, a megjelent folyóirat-számok mennyiségét, példányszámát, a tördelési, nyomtatási, terjesztési költségeket, a tisztelet- és cserepéldányok mennyiségét, az elfekvő készletből eladott mennyiséget és az abból befolyt bevételt, és általában véve minden, a folyóirat gazdálkodása tekintetében számottevő adatot.
  9. Hivatalos adminisztráció:
    1. A pályázatokon kívül eső, állami és/vagy hivatalos szervekkel való kapcsolattartást, adatbejelentést, tehát: hivatalos adminisztrációt, az elnök, mint az MHGT önálló törvényes képviselője látja el. A pénztárnok jogosult ezen hivatalos közléseket, azok megtétele előtt ellenőrizni, és az elnök munkáját tanácsokkal segíteni. Az elnök, az adatközlési és bejelentési kötelezettségek ellátásához, további elnökségi tagok, valamint a főszerkesztő segítségét is igénybe veheti.
    2. Az elnöknek különös gondot kell fordítania arra, hogy a Turul folyóirattal kapcsolatban, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 46. §. (7)–(8) bekezdései szerint, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé fennálló, mindennemű adatközlési kötelezettségének, időben és pontosan eleget tegyen a Társaság.

E.) Jelen Turul SZMSZ elfogadásáról és módosításáról:

  1. Elfogadás:
    1. Ezt a Turul szervezeti működési szabályzatot, az Elnökség előterjesztésére, az MHGT Közgyűlése, kétharmados többséggel jogosult jóváhagyni. Az elfogadásra utaló záradékot, jelen Turul SZMSZ szövegébe be kell vezetni.
    2. A jóváhagyó Közgyűlés részéről, a Turul SZMSZ hitelesítői: az elnök és a Közgyűlésre megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő tagok.
  2. Módosítás:
    1. Ezen Turul szervezeti és működési szabályzat módosítására, az MHGT bármely rendes tagja indítványt tehet. Az indítványt a Társaság Közgyűléséhez kell címezni, és az MHGT központi e-mail címére, a főtitkárnak eljuttatni. Az indítványba be kell írni, hogy a javaslattevő, a Turul SZMSZ-ben mely szakaszokat miként kíván megváltoztatni (vagy törölni, illetve hozzáadni).
    2. Az indítványt a főtitkár, a következő Közgyűlésen, hivatalból előterjeszti; illetve a Közgyűlés előtt elküldi a módosítási javaslatot, a Tagságnak.
    3. A Közgyűlés a Turul SZMSZ-t, a főtitkár előterjesztésére, kétharmados többséggel jogosult módosítani. A módosításokra utaló záradékot, a Turul SZMSZ szövegébe be kell vezetni.
    4. A módosító Közgyűlés részéről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Turul SZMSZ hitelesítői: az elnök és a Közgyűlésre megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő tagok.
  3. Közzététel:
    1. A Turul SZMSZ-t, mint a Társaság, és a Turul folyóirat működésével egyaránt kapcsolatos szabályzatot, az MHGT és a Turul folyóirat honlapján, egyaránt közzé kell tenni! Mindenkor a Turul SZMSZ hatályos szövegét kell ezen honlapokon közzé tenni.
  4. Elfogadásról és módosításokról szóló záradék:
    1. Jelen Turul szervezeti és működési szabályzatot, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közgyűlése, Budapesten, 2023. november 3-án megtartott rendkívüli ülésén megtárgyalta, és
      ……… ./2023.(11.03.) számú határozatával elfogadta.

Budapest, 2023. november 3.

A Közgyűlés felhatalmazása alapján: dr. Pandula Attila, elnök


Jegyzetek:

[1] A M. Kir. Belügyminisztérium által 1882.XI.5-én jóváhagyott, és az 1883.II.25-i alakuló Közgyűlésen elfogadott első Alapszabály (a továbbiakban: „1883. évi ASZ”) 2. és 32. §-a szerint.

[2] A felsorolás az 1883.IV.28-i igazgatóválasztmányi ülésén elfogadott első Ügyrend 2. pontján alapszik.

[3] Az 1883. évi ASZ 33. §-a rendelkezett arról, hogy „ezen folyóirat a társaság hivatalos közlönye”.

[4] Az 1883. évi ASZ 33. §-a nyomán.

[5] A rendes (egyesületi) SZMSZ-től való megkülönböztetés céljából rövidítjük jelen irat megnevezését „Turul SZMSZ”-ként.

[6] Jó példa erre a Társaságnak s folyóiratának az államszocialista fordulat utáni sorsa. Ezekben az években (1947 után) a Turul folyóirat, címét sem(!) tarthatta meg. Akkor már rég az Országos Levéltárban szerkesztették, mégsem fordult meg senkinek a fejében, hogy a folyóirat ne kizárólagosan az MHGT közlönye volna; vagy hogy fel kéne társkiadót is tüntetni. (Legalábbis a folyóirat címlapja, impresszuma ezt tükrözi.) Mivel azonban 1951-re a társaság működését, és így a folyóirat kiadását, politikai indítékból, pénzügyileg is ellehetetlenítették, 1951.II.27-én, a Társaság kimondta feloszlását. Ám a folyóiratot ekkor sem „vette át” más szervezet (így a Magyar Országos Levéltár sem!), hanem megszűnt az is. Ebből belátható, hogy a folyóirat és a Társaság sorsa, akkor is és most is, szorosan összetartozik – egymástól függ. Belegondolni is rossz, milyen módon korcsosult volna el az MHGT tevékenysége, vagy a Turul folyóirat irálya, azon politikai környezetben – hogyha a Társaság nem oszlik fel, vagy a Turul kiadása nem szünetel! Jobb tehát, ha nincs más út, szüneteltetni a tevékenységet, s megőrizni a becsületet – amint lényegében az MHGT tette; mint tengődni tört gerinccel, elaljasultan. Ezért nem érv, nem szempont a Turul folyóirat mindenáron való fenntartása, idegeneknek történő átjátszása, egy olyan vis maior helyzetben, amikor egyáltalában a Társaság léte is veszélybe kerül.

[7] A jelen Turul SZMSZ megszövegezésekor hatályos Alapszabályt az MHGT Közgyűlése, 2022.V.24-én fogadta el.

[8] ASZ, 2. §. (1) bekezdés.

[9] Vö.: ASZ, 6. §. 6.1 (5) g. pont; 6. §. 6.2 (15) bekezdés; 6. §. 6.2 (16) c. pont; 6. §. 6.3 (8) c. pont.

[10] Valamely tagja, azaz: bármely tagsági forma szerint való (tehát: rendes, pártoló vagy tiszteletbeli) tagja. A tagsági formákat az ASZ 3. §. (1) bekezdése sorolja fel.

[11] Az ASZ 6. §. 6.1 (5) b. és g., valamint 6. §. 6.3 (8) c. pontjai értelmében!

[12] Ez a Közgyűlés legfőbb döntéshozó szerv jellegéből következik; ld. az ASZ 6. §. 6.1 (1) bekezdését: „A Társaság legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a Közgyűlés”.

[13] Az MHGT Elnökségének 2023.III.20-i ülésén hozott határozat alapján.

[14] Az ASZ 6. §. 6.1 (23) bekezdése szerint: „A Tisztújító Közgyűlés megkezdésekor, a Tisztújító Közgyűlés levezetésére, a Közgyűlésen résztvevő rendes tagok, maguk közül, nyílt, egyszerű szótöbbségi szavazással, levezető elnököt választanak.”

[15] Ld. ASZ 6. §. 6.1 (24) bekezdés.

[16] Ld. ASZ 10. §. (1) bekezdés.

[17] Hogyha ugyanis valamely személyt vagy testületet, „ideiglenes főszerkesztő” kinevezésére jogosítanánk, az ezen jogosultságot arra használhatná fel, hogy a maga önkényesen kiválasztott jelöltjét a főszerkesztői székbe „ideiglenesen” kinevezze, majd pedig, a végleges főszerkesztő megválasztását formailag jogszerű eszközökkel gátolva, a maga oktrojált „ideiglenes” főszerkesztőjét, a kelleténél tovább, akár hosszú ideig, székében tartsa.

[18] Vö. ASZ 4. §. (2) bekezdés („A rendes tag kötelezettségei”).

[19] Ugyancsak a folyóirat szakmai stabilitása jegyében.

[20] Az ASZ 6. §. 6.1 (23) bekezdése szerint: „A Tisztújító Közgyűlés megkezdésekor, a Tisztújító Közgyűlés levezetésére, a Közgyűlésen résztvevő rendes tagok, maguk közül, nyílt, egyszerű szótöbbségi szavazással, levezető elnököt választanak.”

[21] Ld. ASZ 6. §. 6.1 (24) bekezdés.

[22] Ld. ASZ 10. §. (1) bekezdés.

[23] Azon elv érvényesüléseként, hogy a Turul folyóirat ügyében, érdemi döntésre, csakis az MHGT Közgyűlése jogosult – ami a legerősebb gátja annak, hogy a folyóirat feletti ellenőrzést a Társaságtól mások megszerezzék, elragadják.

[24] Ld. ASZ 6. §. 6.2 (9) és (15) bekezdés.

[25] Vö.: ASZ 4. §. (1) bekezdés; 4. §. (3) c. és 4. §. (4) c. pontok.

[26] Annak érdekében, hogy aki nem fizette elő folyamatosan a folyóiratot, és utólagosan akarja pótolni a kimaradt évfolyamokat, ne kapjon alacsonyabb árat, azokhoz képest, akik mindvégig pontosan és hűségesen előfizettek.